Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben FÜLÖP ÉVA MÁRIA Európában a múzeumok, mint a szélesebb néprétegek oktatását, művelését és műve­lődését szolgáló intézmények alapítása iránti igény szorosan egybefüggött a polgári nemzetállamok megalakulásának folyamatával. 2002-ben, amikor a magyar múze­umtörténet immár kétszázadik évfordulóját köszönthettük, büszkén állapíthattuk meg, hogy hazánk igen hamar lépett a közgyűjtemények létrehozásának útjára. A 18. századi nyugat-európai előzmények nyomán gróf Széchényi Ferenc 1802-ben ajánlotta fel gyűjteményeit nemzetünk javára, s nemes tette nemzeti múzeumunk megalakulásához vezetett. Az európai múzeumi gyűjtemények királyi, főúri magán­gyűjtemények megnyitása, felajánlása révén jöttek létre, de számos példát ismerünk arra is, hogy egyes szerzetesrendek iskoláinak először didaktikai célú gyűjteményei fejlődtek egy-egy település vagy régió történetét bemutató múzeumi gyűjteménnyé. A 19. század második felében, a polgári élet, a civil szerveződések jeleként alakultak meg hazánkban a megyei és városi múzeumi egyletek. Sajátos szerepet töltöttek be a közgyűjtemények kialakulásában és későbbi gya­rapodásukban is az ugyancsak a polgárosodás, az iparosodás előrehaladását tük­röző kiállítások. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek története, különösen a múzeum létrejöttekor és korai fejlődési szakaszában, szorosan ösz­szekapcsolódott az 1896. évi millenniumi kiállítással, majd a világkiállításokkal is. „A mai Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeit a budapesti Városligetben 1896-ban megrendezett Országos Millenniumi Kiállítás mezőgazdasági, vadászati, néprajzi és egyéb értékes anyagából kiválogatott tárgyak alapozták meg." 1 A mai múzeumnak tehát nemcsak az épülete, hanem gyűjteményeinek az alapja is az ezredéves megemlékezések, ünnepségek 2 tárgyiasult emlékeit őrzi. Nem véletlen, hogy a gazdasági szerkezetében az agrárágazat túlsúlyát őrző Magyarországon már a 19. század folyamán felmerült állandó, agrár jellegű bemuta­tó létrehozásának igénye. Az Országos Gazdasági Egyesület köztelekbeli pomológiai gyűjteménye 1860-ban valósult meg. 3 Ismeretes, hogy az 1860-as években felvető­dött ennek a gyűjteménynek kertészeti múzeummá fejlesztése. Ám a Kertészeti Múzeum megvalósulása után az egyesület általános gazdasági múzeum létesítésére küldött ki bizottságot. 1 Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. (A továbbiakban: Szabó L.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum) 5. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk. Szabó Loránd. Bp. 1986. 2 „...első gyűjteményét szintén a Millenniumi Kiállítástól örökölte." A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításainak ismertetője. Szerk. Pintér János. h. n. é. n. 3. ' Gr. Széchenyi István nevezte el Közteleknek az Országos Gazdasági Egyesület székházát.

Next

/
Thumbnails
Contents