Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Rosch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár és tervezője, Alpár Ignác
udvarokban, vagy a kapcsolódó parkban felállított szobrokkal szeretnénk az olvasót megismertetni. Még 1925-ben, Alpár Ignác hetvenedik születésnapján díszes ünnepség keretében avatták fel a gótikus épületrész falán, a Hunyadi-udvar sarkán a tervező építész bronzból készült ovális koszorúban elhelyezett portrédomborművet, Teles Ede alkotását. Egész alakos szobrát a múzeum kapubejáratán kívül, a bejáró híd előtti parkban a budapesti Építőmesterek Ipartestületének megbízása alapján közadakozásból állították fel 1931-ben. A posztamensen álló bronzszobor középkori céhmester öltözetében ábrázolja az építészt, amint sikeres műve felé tekint. A szobor szintén Teles Ede alkotása, aki Alpár mindenkori hű művészbarátja, és számtalan esetben alkotótársa volt. 25 A múzeum jégpálya felőli hátsó, reneszánsz homlokzata, a „Német torony" előtt állt egykor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter szobra, aki oly sokat tett a Vajdahunyadvár felépítése ügyében. Az 1931-ben felállított szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond mintázta meg. Talapzatát még korábban Alpár Ignác tervezte. 26 A szobor az 1950-es években megsemmisült, helyére Pátzai Pál kisméretű Hunyadi-szobra került 1985-ben, utalva az épületcsoport Vajdahunyad elnevezésére. A Hunyadi-udvar közepén helyezték el 1908-ban Károlyi Sándornak, a 19. század végi szövetkezeti mozgalom elindítójának ülőszobrát, Stróbl Alajos alkotását. A bronzszobor ívesen hajlított, oroszlánkörmös, fekete gránit ülőpadját Alpár Ignác tervezte. Tovább haladva a múzeum barokk főbejáratával szemben áll 1903-óta a Városliget talán legismertebb, legtöbbet fotózott köztéri alkotása, az Anonymus-szobor, mely valószínűleg III. Béla király írnokát kámzsás szerzetesként ábrázolja. Ligeti Miklós mintázta meg a szoboralakot, amint egyik kezében kódexet, másikban írószerszámot tart. „P. dictus magister" a 12-13. század fordulóján írta le Gesta Hungarorum című munkájában a honfoglalás utáni magyarság történetét. 27 A reneszánsz-barokk épületcsoport oldalhomlokzata előtt jeles magyar természettudósok, mezőgazdászok portrészobrai sorakoznak: Mitterpacher Lajos természettudós szobra - Takács Ferenc műve 1962-ből, Nagyváthy János mezőgazdasági író portréja - Vastagh László szobra 1960-ból; Pethe Ferenc mezőgazdász Vastagh László alkotása 1971-ből, majd Tessedik Sámuel szobra - Szabó Iván 1971ben készült műve. A Vajdahunyadvár főbejárata előtt, a híd tövében áll két, fehér mészkőből faragott oroszlánszobor, mancsában a főváros címerét tartva. Markup Béla 1930-ban készítette el a várat szimbolikusan védelmező oroszlánszobrokat 28 A Vajdahunyadvárát ábrázoló nagyméretű dombormű került Alpár Kerepesi úti temetőben elhelyezett síremlékének egyik oldallapjára. Ezt a bronz domborművet is Teles Ede készítette 1929-ben. 25 A szobor talapzatán az alábbi szövegek olvashatók. A jobb oldalon: A történelmi emlékcsoport megalkotásával nemzeti dicsőségünket tette maradandóvá. A bal oldalon: Budapest székesfőváros közönségének áldozatkészségével a nagy magyar építőmesternek közadakozásból emelte a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, 1931. 26 Az elpusztult szobor kisméretű vázlata a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tulajdonában megmaradt, és a 2007-ben megrendezett centenáriumi kiállításon a nagyközönség előtt is bemutatták. 27 Az Anonymus-szobor elhelyezésére Alpár három alternatívát dolgozott ki, melyből az első változatot fogadták el. Lásd OSZK, Alpár levele Koronghy Lippich Elekhez, 1902. május 16. 28 Kotál Henrik, Alpár egykori munkatársa az építész egészalakos szobrát eredetileg a hídfőre akarta helyezni. Miután a szobrot mégis a parkban állították fel, az oroszlánszobrok a híd tövébe kerültek
