Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Régészeti Állatcsontgyűjteménye
Takács István 78 1972-től dolgozott a gyűjteményben. 1979-től, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola mérnöki diplomájának megszerzése után tudományos munkatársként bekapcsolódott az archaeozoológiai kutatásokba is, és több ásatás anyagát 79 feldolgozta. 1992-től megbízták igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával is. Takács István érdeklődése először a halak csontozatának vizsgálatára 80 irányult. Egy összehasonlító halcsontgyűjtemény létrehozását, és a régészeti halleletek gyűjtését kezdte el. 1993-ban bekövetkezett tragikus halála miatt a gyűjtemény rendszerezése félbemaradt. Matolcsi János halála után (1983) a csonttár szakmai felügyeletét Bökönyi Sándorra 81 bízták, aki akkor az MTA Régészeti Intézetének igazgatója volt. Somhegyi Tamás 1992 és 1999 között tudományos munkatársként dolgozott a gyűjteményben. Főként külső anyagokkal foglalkozott, de elkezdte a szentkirályi ásatások anyagának meghatározását is. 82 Körösi Andrea archaeozoológus 2001 óta dolgozik a gyűjteményben. A csonttárban egészen az 1990-es évek közepéig titkárnő és adminisztrátor is segítette a tudományos munkát. VI. A GYŰJTEMÉNY JÖVŐJE Az állatcsontgyűjtemény kronológiai és faji teljessé tétele még sok feladattal jár. A régészeti állatcsontgyűjtemény majdnem minden történelmi korból jelentős menynyiségű anyagot tartalmaz. Az elkövetkező években a hiányzó régészeti korszakokhoz tartozó lelőhelyek begyűjtésével teljessé tehető a gyűjtemény. Az összehasonlító állatcsontgyűjtemény jelenleg is rendkívül értékes és gazdag, de néhány területen hiányos, illetve fejlesztésre szorul. Az elkövetkező években a következő területeken kell gyűjteni: 1. A Kárpát-medencében élő állatfajok vázaival ki kell egészíteni a gyűteményt. Az emlősök közül csak néhány faj hiányzik, de a madarak fajlistája rendkívül hiányos. 2. A Takács István által összegyűjtött halcsontok rendszerezésével kialakítható egy összehasonlító halgyűjtemény, melyet még néhány hiányzó fajjal kell kiegészíteni. 3. Fontosnak tartom a Magyarország területén előforduló gazdasági haszonállatok különböző fajtáiból egy hím és egy nőstény egyed teljes csontvázának begyűjtését, különös tekintettel a csak magyarországi elterjedésűekre. Ezt már Matolcsi János elkezdte, így több szarvasmarha- és juhfajta mindkét nembeli csontjai megtalálhatók a gyűjteményben. 4. Legfontosabb feladatnak tartom a magyar szürke marha és a hortobágyi racka 21. század eleji populációjából összegyűjteni egy megfelelő kollekciót, melyen - a gyűjteményben lévő 20. századi populációval összevetve - a fajtán belüli változások megfigyelhetők. 8 Bartosiewicz László: Takács István. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1992-1994. Bp. 1994. 7-9. 9 L. a 31., 57., 58.,59., 60., 64. és 69. lábjegyzetet. 10 L. a 39. és 40. lábjegyzetet. " Bartosiewicz László: Bökönyi Sándor. Archaeologiai Értesítő. Vol. 121-122. 1994-1995. Bp. 192-199. 12 L. Somhegyi T.: Állattartás a középkori Szentkirályon i. m. és uő. A húsfeldolgozás és -fogyasztás jelei i. m.
