Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Régészeti Állatcsontgyűjteménye
megfigyelhető elváltozásokról szóló tanulmányában 61 is felhasználta az algyői és a fonyódi lelőhely anyagát. Matolcsi János kezdte el, majd Bökönyi Sándor fejezte be a gyűjteményben található Szarvas-1. lelőhely, késő újkőkori telep 62 állatcsontanyagának feldolgozását. Az 1954 és 1967 között feltárt pókaszepetki avar temető 63 feldolgozása is Matolcsi János és Bökönyi Sándor közös munkájának az eredménye. Az 1983-1990 között Vörs-Papkerten folytatott ásatások állatcsontanyagát Takács István kezdte el feldolgozni, majd Somhegyi Tamás és Bartosiewicz László fejezte be. A lelőhelyről több publikáció is megjelent, 64 de a leltározása elmaradt. Jánosszállás-Katonaparton 1969-ben ásott Bálint Csanád (MTA Régészeti Intézet). A jánosszállási 23. gödör kutyacsontvázát 1979-ben a Mezőgazdasági Múzeum Állatcsontgyűjteményébe leltározták be, 1990-ben pedig Vörös István 65 a középkori Magyarország kutyaáldozatokat és kutyatemetkezéseket összefoglaló tanulmányában 66 publikálta. Ebben a tanulmányában felhasználta a csonttárban található több kutyakoponya adatait is: például Fenékpuszta Árpád-kori kutyacsontvázát, az Eperjes Ifjú Gárda Tsz lelőhelyen 1970-ben Bálint Csanád (MTA Régészeti Intézet) vezetésével feltárt 11. századi temetőből származó kutyacsontváz, és az 1965-1969 között Letkés-Téglaégető I. lelőhelyen talált kutyakoponyák adatait. A Székkutas-kápolnadűlői avar temető anyaga a szegedi Móra Ferenc Múzeumból az 1970-es évek végén került a gyűjteménybe. Feldolgozására és publikációjára 67 több mint 20 év késéssel, 2004-ben került sor. Több év kihagyása után 1987-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum újra bekapcsolódott a régészeti feltárásokba. 1987-től 1990-ig Pálóczi Horváth András vezetésével Szentkirály (Lászlófalva) középkori falu területén folytattak feltárásokat. A korábbi ásatások 68 állatcsontanyaga is a csonttárba került. A szentkirályi ásatásokból származó állatcsontanyaggal többen is foglalkoztak. 1985 és 1994 között Takács 61 Takács /.: Lószerszám okozta elváltozások i. m. 311-319. 62 Bökönyi Sándor Szarvas-1. lelőhely, egy késő újkőkori teleprészlet állatmaradványainak archaezoológiai vizsgálata. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1986-1987. Bp. 1987. 89-104. 63 Bökönyi Sándor - Matolcsi János: The animal remains of the Avar cementery at Pókaszepetk. In: Sós, Á. - Salamon, Á. - Szőke, B. M. (eds): Cemeteries of the Early Middle Age (6th-9th) at Pókaszepetk. Bp. 1994. 209-214. 64 Bartosiewicz László - Takács István: Kutatások a vörs-papkerti temető csontanyagán. Konferencia a Kis-Balaton régészeti kutatásáról. Kaposvár, 1988. 19-21. Takács István - Bartosiewicz László: Lócsontvázleletek Vörs-Papkert avar kori lelőhelyről In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXX-XXXI/2. Miskolc, 1993. 597-604. Somhegyi Tamás: Teknősmaradványok avar kori sírokban. In: Altum Castrum IV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak IV. összejövetele. A visegrádi Mátyás Király Múzeum füzetei 4. Visegrád, 1995. 90-91. Takács István - Bartosiewicz László: Budakalász és Vörs avar kori lovas temetkezéseinek állattani összehasonlítása. In: Altum Castrum IV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak IV. összejövetele. A visegrádi Mátyás Király Múzeum füzetei 4. Visegrád, 1995. 92-97. Takács István - Somhegyi Tamás - Bartosiewicz László: Avar kori lovakról Vörs-Papkert B temető leletei alapján. In: Somogyi Múzeumok Közleményei, XI. 1995. Kaposvár, 1995.183-188. 65 Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon I. Folia Archaeologica XLI. Bp. 1990.117-145. 66 Uo. 67 Körösi Andrea: A székkutas-kápolnadűlői avar temető archaeozoológiai vizsgálata. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) - Studia Archaeologia, 11. (2005) Szeged, 2005. 229-276. 68 A kutatásokat a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatóságának támogatásával kezdték meg 1969-ben, majd 1971től 1987-ig a Magyar Nemzeti Múzeum folytatta.
