Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Régészeti Állatcsontgyűjteménye
Takács István az 1970-1980-as években a harcsa csontozatát vizsgálta. Először szakdolgozatában, 39 majd két tanulmányban 40 ismertette a gyűjtemény harcsacsontjait felhasználó vizsgálatának eredményeit. 2. Régészeti állatcsontgyűjtemény Matolcsi János a bekerült nagy mennyiségű régészeti állatcsontanyagból több lelőhely anyagát is publikálta. A múzeum 1964-ben kapcsolódott be a régészeti feltárásokba. Az első évben 3 lelőhelyen folytattak feltárást. Az első ásatást a MNM-vel közösen végezték Fonyód-Bélatelepen. Az ásatást Kralovánszky Alán és Horváth Béla vezette. Az állatcsontanyag 1972-ben került leltározásra, de publikálása elmaradt. A második ásatás a Balatoni Múzeummal közös feltárás volt Gyenesdiáson. Az ásatás szintén 1964-ben kezdődött, vezetője Sági Károly és Kralovánszky Alán. A gyenesdiási avar kori 41 anyagot Matolcsi János dolgozta fel. 1965-től Nováki Gyula Bakonyszentmihály-Zöröghegy kora bronzkori lelőhelyen végzett ásatásokat a Magyar Mezőgazdasági Múzeum önálló feltárása keretében. A lelőhely állatcsontanyagát 1986-ban leltározták be, de feldolgozása elmaradt. Szintén Nováki Gyula vezetésével folytatott a múzeum ásatásokat Bölcske középső bronzkori lelőhelyén 1965-1967 között. A telep állatcsontanyagát Matolcsi János kezdte el feldolgozni, nagy része azonban itt is feldolgozatlan és publikálatlan maradt. A Mezőgazdasági Múzeum más múzeummal közösen folytatott feltárást Tiszaalpáron. A bronzkori földvár 1978-ban elkezdett, Bóna István és Nováki Gyula által vezetett feltárásának állatcsontleleteit Matolcsi János kezdte el feldolgozni, majd Bökönyi Sándor vette át, és 1982-ben publikálta. 42 Matolcsi fogadta más múzeumok ásatásának anyagát is. Ezek az állatcsontok a múzeum csonttárában maradtak, de csak egy részüket leltározták be. Az 1960as években a budai vár különböző területein folytak ásatások. Az állatcsontanyag egy része a Mezőgazdasági Múzeumba került. Ezek közül Matolcsi János a Kende utcai császárkori telep 43 és a domonkos kolostor 44 anyagát, valamint a királyi palota északi előudvarában Zolnay László által feltárt szoborleletek mellől előkerült állatcsontok egy részét 45 dolgozta fel, és publikálta is. A budai vár anyagának nagy része azonban feldolgozatlan maradt. 1964 és 1966 között Gazdapusztai Gyula vezetésével a Szegedi Egyetem folytatott ásatásokat a battonyai homokbányában. Az innen előkerült kora bronzkori 39 Takács István: A harcsa (Siluris glanis L.) növekedése a csontozat alapján. 1979. Szarvas. Szakdolgozat. 40 Takács István: A harcsa (Siluris glanis L.) csontozatának vizsgálata. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984-1985. Bp. 1985.45-77.; Takács István: Segédlet a szubfosszilis harcsák testnagyságának kiszámításához a fő vázalkotók méretei alapján. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1986-1987. Bp. 1987. 105-126. 41 Matolcsi János: Avar kori háziállatok maradványai Gyenesdiáson. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1967-1968. Bp. 1968. 85-124. 42 Bökönyi Sándor: Állatmaradványok a tiszaalpári bronzkori földvár ásatásaiból. (Animal remains from the excavations of the bronze age earthwork at Tiszaalpár.) Cumania VII. Archaeologia Bács-Kiskun megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982. 119-132. és 269-270. 43 Matolcsi János: A Bp. XI. Kende utca 8-10. szám alatt feltárt kora császárkori település állatcsontanyagának meghatározása. Archeológiai Értesítő, 103. Bp. 1976. 96-98. 44 Matolcsi János: Mittelalterliche Tierknochen aus dem Dominikanerkloster von Buda. In: Gyürky Katalin H.: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Fontes Archaeologici Hungaricae, Bp. 1981. 204-252. 45 Matolcsi János: A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV-XV. századi állatcsontok. Budapest régiségei XXIV. köt. Bp. 1977. 179-198.
