Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Régészeti Állatcsontgyűjteménye
1985.114: szarvasmarha, 1-17 darab: vázrészek). Leírókartonok csak ritkán készültek, illetve többnyire kevés adat szerepel rajtuk. Az 1950-1970-es években különböző ásatásokról jelentős mennyiségű állatcsont került a múzeumba, melynek egy része még feldolgozatlan. Ezekről az anyagokról korábban semmilyen nyilvántartás nem készült. 2004-2005-ben a teljes feldolgozatlan anyagot felmérték. Ennek alapján 59 feldolgozott (7. táblázat) és 42 feldolgozatlan lelőhely (8. táblázat) anyaga található a múzeum csonttárában. A hagyományos leltárkönyvek mellett az 1990-es években számítógépes nyilvántartás is készült, de az adatbázis a számítógépek modernizálása során károsodott, és hozzáférhetetlenné vált. A teljes leltározott anyagot újra számítógépre kell vinni, egy új, ma is hozzáférhető, használható program felhasználásával. Nemcsak a recens csontokról, hanem minden régészeti csontról külön keresőkarton készült faj, kor és leltári szám szerinti csoportosításban. A gyűjteményben a szekrények feliratai a recens anyagok esetén a faj nevét és leltári számát, a régészeti anyag esetén a lelőhely nevét, régészeti korát és leltári számát tartalmazzák. Az összehasonlító gyűjteményben a fajok családonként egy-egy szekrényben találhatók. A koponyák fajonként csoportosítva, külön szekrényekben, az egyed vázcsontjaitól elkülönítve kerültek elhelyezésre. Külön szekrényben találhatók a madár és a halcsontok is. A régészeti csontanyag lelőhelyenként, leltári szám szerinti növekvő sorrendben került elhelyezésre. Ez alapján a gyűjteményben könnyű eligazodni, ami a kutatást nagyon megkönnyíti. IV. A GYŰJTEMÉNY ÁLLAPOTA ÉS SZAKIRODALMI FELDOLGOZOTTSÁGA A recens csontok állapota jó, némely csontváz esetében a zsírtalanítás a csontváz begyűjtésekor elmaradt. Ezt folyamatosan pótolni kell, amilyen mértékben az anyagi lehetőségek módot adnak rá. A régészeti csontanyag egy részén repedések figyelhetők meg, melyek a hőingadozás következtében keletkeztek. A gyűjtemény helyéből adódóan ez csak klímaberendezéssel akadályozható meg. 1. Összehasonlító gyűjtemény A gyűjtemény szakirodalmi feldolgozottsága részleges. A gyűjtemény rendszeresen szolgáltat adatokat különböző kutatásokhoz, előadásokhoz. Több kutató hivatkozik a gyűjteményből származó adatokra, és a gyűjtemény egyes részeit különböző publikációkban fel is használták. Az önálló feldolgozások száma azonban kevés. A gyűjtemény szinte teljes körűen feldolgozott és publikált része a magyar szürke marha-csontgyűjtemény. A legelső publikációk Matolcsi János nevéhez fűződnek, aki a szarvasmarha végtagcsontok méretarányainak, 24 élősúlyának 25 és marmagasságának 26 kiszámításához használta fel a különböző fajtájú szarvasmar14 Matolcsi János: A szarvasmarha végtagcsontjainak méretarányai. Állattani Közlemények LIV. 1-4. szám, Bp. 1967. 81-88. 25 Matolcsi János: Összefüggések a szarvasmarha élősúlya és lábközépcsontjainak súlya között. Állattani Közlemények, LVI. 1-4. Bp. 1969. 99-106. 26 Matolcsi János: Historische Erforschung der Körpergröße des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial, 1970. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie, 87, 2, 89-137.
