Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Bányai József: Adatolt trófeák a Vadászati Gyűjteményben
vagy elejtők nevét nem ismerjük. Az azonos típusú trófeaalátétek és a rajtuk lévő feliratok azonban azonos tulajdonosra utalnak. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) 1956-ban több aranyérmes, adatolt szarvasagancsot ajándékozott a múzeumnak. Ezeket a trófeákat több nemzetközi és hazai vadászati kiállításon is bemutatták (1954: Düsseldorf, 1956: Budapest, 1967: Novi Sad). 1967-től a MÉM Erdészeti Hivatal folytatta a kapitális, aranyérmes trófeák ajándékozását. 1964- től kezdve egyre több vadász - Apró Antal, Tömpe István, Ortutay Gyula, Ivády Gábor, Cseterki Lajos, Rimler Károly, Nagy Gyula, Nagy Imre, Kádár János, Antos Zoltán, Földes László, Losonczi Pál, Fehér Lajos és még sokan mások - maga ajánlotta fel trófeagyűjteményének legszebb darabjait. Eszterházy Móricné és Szy Gézáné férjeik hagyatékából adtak trófeákat. 1965- ben múzeumi nyilvántartásba került az első magyar világrekord őzagancs. Az őzbakot Cseterki Imre ejtette el 1965. július 29-én Martonvásáron. A trófeabírálat után a trófea 240.34 pontot kapott, ezzel abszolút világrekord lett. Később az 1967-es Novi Sad-i nemzetközi vadászati kiállításon a nemzetközi zsűri 228.68 CIC-pontra értékelte, ezzel 1983-ig - tizennyolc éven keresztül - vezette az őzek világranglistáját. Néhány hónap múlva októberben egy dámlapát világrekordot is kapott a múzeum. Fehér Lajos volt a szerencsés vadász. 1968. szeptember 9-én Gamáson (Somogy megye) egy osztrák vadász kiváló agancsot viselő szarvasbikát zsákmányolt. Október 24-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tanácstermében találkoztak a nemzetközi zsűri tagjai. A kiváló trófea az értékelés, bírálat után 251.16 CIC-pontot kapott, ezzel új szarvasagancs-világrekord született. A trófeát azonnal nemzeti értékké nyilvánították. Mátrai Gábor egy aranyérmes muflonszarvat adott a múzeumnak, Csathó Kálmán özvegye pedig férje hagyatékából szarvasagancsot, őzagancsot és vadkanagyart. 1969-ben az Országos Trófeabíráló Bizottság javaslatára a múzeumba került a második magyar világrekord dámlapát. Ugyanebben az évben több magyar politikus ajándékozott aranyérmes szarvasagancsokat. 1970-ben a múzeum megkapta a második világrekord szarvasagancsot. A következő évben Losonczi Pál különböző hazai nagyvadfajok 30 darab trófeáját ajándékozta az intézménynek. A következő három évtizedben a taglalt gyűjtemény gyarapodása csak a védett, nemzeti értéket képviselő trófeákra korlátozódott, emiatt ennek az időszaknak a gyarapodásra vonatkozó részletezését mellőzzük. 1972 és 2003 között 7 darab aranyérmes szarvasagancs, köztük három világrekord került védett nemzeti értékként a Vadászati Gyűjteménybe. Dámlapátból 5 darab aranyérmes, közülük 4 világrekord. Özagancsból 10 darab aranyérmes, ebből 2 magyar rekord. Muflonszarvból 2 darab, mindkettő magyar rekord. Vadkanagyarból 4 darab, ebből 3 aranyérmes, egyikük világrekord. Az egyéni ajándékozás szinte teljesen megszűnt. A múzeum alapítása óta a legnagyobb adatolt agancsgyűjteményt gróf Forgách Károly ajándékozta a Vadászati Gyűjtemény részére. A 3438 darab trófea történetét részben vagy egészben több publikáció is feldolgozta, közkinccsé tette." A " A témával kapcsolatban lásd még Bányai József: Különleges csigák. Mufloncsigák a gróf Forgách Károly-féle ghymesi telepítésből. Venatus, 1990. 2. sz. 4-5. Adatok a gróf Forgách Károly-féle Ghymesi uradalomban folytatott vadgazdálkodáshoz és vadászathoz, különös tekintettel híres agancsgyűjteményére. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1990-1991. 193-215. Gróf Forgách Károly agancsgyűjteménye az Országos Erdészeti Egyesület Szakmúzeumában. OEE Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei, 1990. 20. sz. 7-15.
