Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Szabó László - Székelyhidy Iván: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Halászati Gyűjteménye

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Halászati Gyűjteménye SZABÓ LÁSZLÓ - SZÉKELYHIDY IVÁN A múzeumok egyik legfontosabb tevékenysége a gyűjtőkörébe tartozó tárgyak begyűjtése, megőrzése, feldolgozása, valamint a nagyközönségnek való bemutatása. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása óta végzi feladatát, és gyűjti a magyar mezőgazdaság és ezen belül a halászat múltját és jelenét reprezentáló tárgyakat. A múzeumi gyűjteménytárak bemutatását nem lehet elvonatkoztatni az egyes témakörökben rendezett kiállításoktól, így van ez a halászat esetében is. A gyűjtemény előtörténete a múzeum alapítása előtt kezdődött. A 19. század végén rendezett országos kiállításokon két, egymástól független halászati bemutató is szerepelt. Az egyik a népies halászatot bemutató tárlat, a másik a modern, a kor vívmányait szemléltető kiállítás volt. Mindkét kiállítás hátterében a korszak és a téma meghatározó szakembere állt. A történeti kiállítás rendezője Herman Ottó, míg a jelenkor halászatának bemutatóját Landgraf János készítette. E két kiállítás a későbbi múzeumi kiállításokon is külön szerepelt, egészen az 1930-as évek végéig. Az 1885. évi Országos Kiállításon először került sor a népies magyar halászat bemutatásra. A kiállítást a korszak egyik legkiemelkedőbb, számos területen is maradandót alkotó tudósa, Herman Ottó rendezte. A bemutatott halászati eszközök és szerszámok saját gyűjtéséből származtak, és alapját képezték a két évvel később megjelenő „Magyar halászat" című könyvének. E könyv teremtette meg a hazai tárgyi néprajzot. Megszabta a módszertani irányt, és közvetlen kutatásra indította Munkácsi Bernát összehasonlító nyelvészeti és Jankó János összehasonlító néprajzi kutatásait. A mocsárlecsapolások végső szakaszában felkereshette azokat a helyeket, ahol a halászat szinte ősi formákat megőrizve élt. Felismerve a tárgyi anyag pusztulásának veszélyét, nemcsak írásban és rajzban, de tárgyi anyaggyűjtéssel is felbecsülhetetlen értéket mentett meg az utókornak. 1896-ban, a millenniumi kiállítás történeti osztályán ismét bemutatásra került a hagyományos népies halászat Herman Ottó áldozatos munkájának eredményeként. A gyűjtött anyag a városligeti tavon, cölöpökre épített pavilonban került elhelyezésre. A hangulatos, stílusában is a halászatra utaló építményt a rendező közreműködésével Alpár Ignác tervezte. A kiállítás zárása után, csakúgy, mint az 1885. évi kiállítás alkalmával, a Nemzeti Múzeum (annak külön tárgyi néprajzi osztálya) kapta meg a kiállított tárgyakat.

1 A modernkori halászat az 1885. évi kiállításon még szerényen képviseltette magát. A mezőgazdasági csarnok egyik sarkában, 120 m

2 területen kapott lehetőséget bemutatkozásra. 1896-ban, a millenniumi kiállításon már egy különálló, 335 m

2-es kiállítási pavilont kapott. A kiállítás megrendezésére Landgraf János országos ' Herman Ottó: Bevezetés az őshalászathoz. In: Az 1896-iki ezredéves kiállítás történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. Bp. 1896.