Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye
bakról, a királyi fogadóhelységekről, valamint kiállítások leglátványosabb részeiről, tárgyakról. Ebből az időszakból származik id. Weinwurm Antal (1845-?) egy kisebb albuma, M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum címmel. 95 A felvételek 1911-ben készültek. Az öszszefűzött levelezőlapok a múzeum épületét, és elsősorban a kiállításokat ábrázolják. A Radisics György számára összeállított, előzőekben említett impozáns albumban több felvétel is megtalálható ebből az anyagból. Ezért valószínűsíthetjük, hogy az abban szereplő fotográfiák egy részét is id. Weinwurm Antal készítette. A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum széleskörű külföldi kapcsolatai eredményeként Ahmed Fuad pasa, a későbbi I. Fuad egyiptomi uralkodó 1916. február 16-án 96 - hasonlóan más külföldi neves uralkodókhoz - meglátogatta intézményünket. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum oly hatással volt rá, hogy „1930-ban az a megtiszteltetés érte a magyar múzeumot, hogy igazgatóját [Paikert Alajost] meghívták a kairói I. Fuad Mezőgazdasági Múzeum megszervezésére és berendezésére". 97 A kairói kapcsolat eredményeként készült egy francia nyelvű album, amelynek első oldalán I. Fuad aláírásának fényképmásolata szerepel, de dátumozás nem. 98 A francia bejegyzés fordításából egyértelmű, hogy az eredeti uralkodói aláírás megtalálható a „Neves látogatók vendégkönyvéiben, amelyet a IX. Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményünk őriz. Érdekesség, hogy ehhez a fent említett francia nyelvű múzeumtörténeti albumhoz kapcsolódik egy fényképsorozat, amelyet 2005 februárjában antikváriumban vásároltunk. 99 A francia album fényképei teljesen azonosak ezzel a fényképsorozattal, olyannyira, hogy a feliratok és a címek is francia nyelvűek. Némelyik fénykép hátsó oldalán M [agyar] F[ilm] I[roda] 100 felvétel pecsét található. A két fényképsorozat Vajdahunyadvárat és környékét (Anonymus-, Darányi-, Alpár-szobor stb.), múzeumi kiállításokat és a legjelentősebb Vastagh György-állatszobrokat ábrázolja az 1930-as években. A két azonos ezüst zselatinos, barnított fényképsorozatot valószínűleg az MFI fényképészei készítették. Az 1945 utáni gyűjteményi darabok közül fontos dokumentációs értéket őriz számunkra az a közel kétszáz darabból álló két fényképsorozat, 101 amely az 1944. júliusi és szeptemberi bombázások 102 és az 1956 októberi találatok utáni állapotokról készültek. Az 1944-es felvételeket Wächter Klára fotográfus készítette, akinek munkássága egy részét éppen építészeti fotók alkották. Megdöbbentő visszanézni fényképeken - az építésének 2007-ben századik évfordulóját ünneplő - romos Vajdahunyadvárat. Az egyik legnagyobb pusztítást a renenszánsz-barokk épületszárny szenvedte el. A képeken utoljára láthatjuk együtt például - a földszinti és az emeleti folyosókon - a Székely Bertalan által festett, négy évszakot ábrázoló festménysorozatot, az összekötő épületszárny felé közelebb eső körteremben berendezett igazgatói szobát a tárgyaló berendezésével. Ugyancsak ennek a sorozatnak egyik (és gyűjteményünkben egyetlen!) felvétele őrzi a román épületcsoport 95 MMgMA VII./10.584/11. 96 Neves látogatók vendégkönyve a múzeum alapításától 1942-ig. MMgMA IX/124. 97 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum. Bp. 1956,78. 98 MMgMA VII./11.027. 99 MMgMA VII./2005.1.1.-2005.25.1. 100 a Magyar pi] m i ro da Részvénytársaságot 1923-ban hozták létre, fényképriport részlege 1925-től folyamatosan bővült. Lényegében a Magyar Távirati Iroda elődje. 101 MMgMA VII./7556-7731. 102 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum i. m. 90-96.
