Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye

helyet foglalhatnak. Különösen kívánatos volna hogy az ajándékozók figyelme régi okmányok, számadások, nyomtatványok, (...) képek, ...fényképek"

61 stb. irányába forduljon. így került be az Archív Fotók Gyűjteményébe jelentősebb mennyiségű fényképanyag a múzeumalapítás

62 és az első világháború közötti időszakban, kisebb mennyiség pedig az 1930-as évekbeli felújításkor.

63 A korai évekből kiemeljük az uradalmi fényképegyütteseket, amelyek az 1896-tól kezdődő korszak kiállításaiban szinte kivétel nélkül szerepeltek.

64 Ide sorolhatjuk az állami kincstári birtokok fényképeit (Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Fogaras, Gödöllő), amelyeket már az előzőekben említettünk. Az egykori feljegyzések szerint a fényképeken különböző tenyészállatok (például ménesek, juhok, sertések, szarvasmarhák), gazdasági- és majorépületek (például tehénistálló, sertésfiaztató, tejüzem, magtár, szeszház és finomító, kenderkikészítő-telep, téglagyár, téglaszárító, tisztlak, leányiskola és óvóház, elemi népiskola, cselédház, gazdasági gyakornoki lakás), gazdasági gépek és munkafolyamatok (gőzekés szántás, cséplési jelenetek) szerepelnek. Ha bekerülésük szerint tanulmányozzuk a fényképeket, fontos megjegyezni, hogy nagyrészt a korabeli minisztérium adományaként kapta őket a múzeum. Érdemes néhány nevet megemlítenünk, hogy kiknek a birtokán készültek ezek a felvételek: például József főherceg, szatmári püspökség, gróf Károlyi család, Eszterházy Mihály gróf, Erdődy Ferenc gróf, Zichy János gróf, Széli Kálmán báró, Wenkheim Frigyes gróf, Schlossberger Henrik báró. Fontos továbbá a mernyei uradalom albuma és külön álló fényképekből álló fotósorozata is.

65 A felvételek pontos dátumait nem ismerjük. A leltári bejegyzésekből visszakövetkeztetve biztos, hogy a 19. század utolsó évtizedében és a 20. század első éveiben készültek. Sajnos, a fényképek fotográfusait nem jegyezték fel a leltárakban, csak ha tőlük személyesen vették meg a képeket. Ismerjük például Ellinger Ede nevét, akiről biztosan tudjuk, hogy többek között Mezőhegyesen 1890-ben, Kisbéren 1909-ben és Bábolnán 1903-ban is készített felvételeket több alkalommal.

66 Udvari címet elnyert, neves fotográfus és műtermi fényképész volt.

67 Éppen ezért lehetnek különlegesen érdekesek ezek, a vidéki nagyuradalmakban készített felvételei, amelyek gazdasági építményeket, majorépületeket, gépjavító műhelyt, cselédeket, időszaki munkásokat, tenyészállatokat stb. ábrázolnak. Ellinger Ede az 1880-as években tíz éven át mestere volt egy későbbi kiváló császári és királyi udvari fotográfusnak, Erdélyi Mórnak (1866-1934).

68 Szerencsére gyűjteményünk számos felvételt őriz a magyar fotográfia történetének e kiemelkedő személyiségétől. A nálunk található, tőle származó fényképanyagot Knézy Judit több szempont alapján is feldolgozta,

69 így most csak néhány témára hívjuk fel a figyelmet személye kapcsán. 61 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa. Bp. 1902. o. n. 62 1909-ben Paikert Alajos készített egy összesítést, amelyben a fényképekre vonatkozó adatot is találunk: 1356 darab, 3714 korona 50 fillér volt a B. XX. fényképgyűjtemény összesítése. MMgMA IX./1017/34. 63 Knézy Judit, kézirat, 1992. június. 64 Részletes felsorolással 1. MMgMA IX. A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum Leltára 1902 év végéig. 65 Uo. Lehetetlenség ebben a tanulmányban a teljességre törekedni, de véleményem szerint az uradalomtörténeti kutatások fontos része lehet a jövőben ezeknek a képanyagoknak a részletes vizsgálata leltárkönyveink alapján, még akkor is, ha az eredeti fotográfia esetleg már nem található meg. 66 Képleltárkönyv, 1951-1959. 67 Fénnyel írott történelem, 1845-2000. Szerk. Jalsovszky Katalin, Stemlerné Balog Ilona. Bp. 2001. 223. 68 Baráti Judit: Erdélyi Mór élete és munkássága. 69 Az Erdélyi Mór fényképfelvételeit feldolgozó tanulmányok megtalálhatók a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményeiben, valamint a Ház és Ember folyóiratban.