Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye
A Vll/a. Fotó Leírókarton-gyűjteményben (negatívgyűjteményben és a fényképes leírókarton adattári segédletben) nyilvántartott negatívok darabszáma 2006 januárjában 223 908 darabot tett ki. Ez az egység tehát mindenféle negatívot: tárgyfotót, agrártörténeti emlékeket, repronegatívokat, munkaeszköz-történeti felvételeket tartalmaz, nemcsak az ún. fényképes leírókarton segédlet negatívjait. Valószínűleg az 1928-1945 közötti, valamint közvetlen a háború utáni időszakban készült 832 darab üvegnegatív, melyek 6x9 illetve 9 x 12 cm méretűek. Leltárkönyvi bejegyzések 49 alapján megállapítható, hogy vannak köztük reprográfiai felvételek a következő témákban: portrék a magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről (például: Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Petőfi Sándor, Vak Bottyán stb.), számtalan kiállítási műtárgy felvétel (például fegyverek, mezőgazdasági gépek). Számunkra kiemelkedő jelentősége van azoknak a felvételeknek, amelyek egyrészt a Vajdahunyadvár épületének építését, átépítéseit, illetve rekonstrukcióit őrzik a 20. század különböző évtizedeiből. Ezekről minden bizonnyal korábbi múzeumi kiadványokba készült pozitív nagyítások. Ebbe az értékes együttesbe sorolhatjuk a Vajdahunyadvárban létrejött Mezőgazdasági Múzeum egykori kiállításairól készített eredeti felvételeket is. A korabeli bejegyzések alapján két ismert fényképész nevét is megtalálhatjuk a leltárkönyvben: Eke Mihályét és Waltner Bertáét. Mindketten a két világháború közötti magyar fotográfia történetének kiemelkedő személyiségei. Eke Mihályt (1891-1959) fotóművészként az ún. magyaros stílus jelentősebb alkotói között tartjuk számon. 50 Elsősorban a második világháborút követően újjáépülő múzeum kiállításaihoz készített felvételeket 1952-től kezdődően, reprókat és tárgyfelvételeket, illetve az újonnan elkészült kiállításokat fényképezte le. 51 Waltner Berta (1894-1993) állatfényképeinek üveg- és síknegatívjai kerültek be múzeumunkba. Állatfényképészként - ahogy magát nevezte - a tenyészállatokról és a legkiválóbb tenyésztők állományairól készült felvételeivel iskolát teremtett a magyar állatfényképezés és dokumentumfotózás terén. 52 Amíg Budapesten élt, addig az 1950-es évek elején fényképlaboratóriumunk munkatársa is volt. Legkorábbi nálunk megtalálható felvételei 1918-ból datálódnak. Negatívjairól munkakópiák készültek, amelyek a szakszerű meghatározású leírókartonokkal felbecsülhetetlen egyedi értékei negatívgyűjteményünknek. 53 Főleg ló-, lófogat-, sertés-, szarvasmarha- és juhfelvételeket készített, különösen az 1930-as és az 1940-es években. 54 Az 1950-es évek közepén Ausztráliába vándorolt ki, ahol az itthoni viszonyaihoz képest méltatlan, mindennapi megélhetési gondjai voltak. 55 Már Sydneyben készítette el negyvenévi munkájának lerövidített összefoglalását a háziállatok fényképezéséről. 56 Waltner « MMgMA Vll/a. 9168-10.000. sz. 50 Kincses Károly: Mítosz vagy siker? A magyaros stílus. A Magyar Fotográfia Történetéből. 21. Magyar Fotográfiai Múzeum, 2001,47, 57, 58, 100. 51 MMgMA VII/a.9572-9586. 52 Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Szerk. Bagossy László. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation. 1996. 818. 33 Weninger Sándorné és Knézy Judit szóbeli közlése alapján tudjuk, hogy ezt a munkát Ernst József, az Állattenyésztési Főosztály akkori vezetője végezte el az 1960-as években, majd utódja, Szőllőssy Gábor folytatta. 54 MMgMA VI1/8034. 55 Morrison, Peter: No life for the lonely without the home. In: The Australien Jewish Times, 1979. november 1. MMgMA I. Waltner Berta-hagyaték, leltározatlan anyag. 56 Waltner Berta: A háziállatok fényképezése. Különlenyomat az Állattenyésztési Kutató Intézet (Állattenyésztés - Tartás - Takarmányozás) 1970. Vol. III. 2. számából.
