Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása

mény történt. Az igazgató év eleji jelentése megállapította, hogy az épület „rozoga állapotban van", és „állandó beomlással fenyeget". A fennálló körülményeket tanulmányozó építési bizottság 1904 májusában „a román csoport újbóli felépítésére" tett javaslatot.

30 Az épület sorsáról hónapokon keresztül folyt a vita, Saárossy - többek véleményével egyetértve - az épületcsoport mielőbbi „lerombolását" javasolta.

31 A minisztérium egyes tisztviselői - így Rapaics Raymund tanácsos - nem osztották ezt az álláspontot.

32 Mivel az eredeti terv az épület lebontásával nem, hanem annak jelentős szerkezeti megerősítésével számolt, e fejlemény nemcsak a beruházási költségvetés túllépését vonta maga után, hanem a Vaj da huny ad vár eredeti építési határideje is - 1904 vége - tarthatatlanná vált. Alpár - látva a felgyülemlett problémákat - a miniszterhez írott levelében a múzeum teljes átadásának a dátumát 1906 végében jelölte meg.

33 A kivitelezők hiába haladtak tervszerűen a főépület munkálataival, a román épület körül keletkezett bonyodalom a múzeum működését is befolyásolta, hiszen itt szándékozták elhelyezni az adminisztrációt, a könyvtárat, az auditóriumot, az igazgató szolgálati lakását, egyszóval a múzeumi infrastruktúrát. Miközben folyt az elkészült épületrészek berendezése, a román szárny helyzetének megoldatlansága blokkolta az építkezést, ráadásul az 1905 nyarától kezdődően kialakult belpolitikai állapot miatt - a Fejérváry-kormány regnálásának ideje alatt nem ülésezett a parlament - a helyzet megoldására irányuló döntések sem születtek meg. Közben a főváros az építési szerződés megsértése miatt nemtetszését fejezte ki a hivatalban levő földművelésügyi miniszternél, György Endrénél.

34 A közel egy évig tartó alkotmányos válság után az 1906 áprilisában megalakuló Wekerle-kormányban földművelésügyi miniszterként visszatért Darányi Ignác. A kedvező fordulatot kihasználva a törvényhozás megszavazta az 1906. évi költségvetést, és ennek értelmében 100 000 koronával megnövelték az építkezés költségvetését,

35 egyúttal intézkedtek a Városligeti-tó szabályozásáról is. A költségvetési támogatás biztosítását követően 1906 tavaszán lebontották a román stílusú épületet, és még az év novemberében döntés született az újjáépítéséről.

36 A végrehajtást elrendelő szerződés 370 000 koronás költségvetési összegről szólt, és a terveket elkészítő Alpár Ignácot további 11 000 korona díj illette meg.

37 Miközben folyt a román épületrész körüli problémák elhárítása, kitartóan végezték a belső munkálatokat a gót és a reneszánsz szárnyban. A feszített tempónak köszönhetően 1907 májusában a kiállítások berendezőinek átadták a termeket, elkezdődhetett az utolsó munkafázis.

38 Az eredmény minden képzeletet felülmúlt: a múzeum 35 termében bemutatásra került 28 téma teljes keresztmetszetet adott a kor magyar mezőgazdaságáról.

39 Az egyes kiállítások feldolgozták a gyakorlat és a tudomány legújabb eredményeit, tárgyalták a növénytermesztés és az állattenyésztés minden részterületét, csakúgy, mint a gépesítés, az élelmiszer-feldolgozás, a szőlészet, borászat, erdészet legfontosabb kérdéseit, de a látogatók megismerhették 30 MOL K. 184. 1904-106-3577. In: 1911-106-10494. 31 Uo. 32 MMgMA IX. 971/265. 33 MOL K 184. 1904-106-3577. In: 1911-106-10494. 34 MOL K 184.1905-106-10111. In: 1911-106-10494. 35 Magyar Törvénytár. 1906. évi törvénycikkek. 1907.116.; MOL K 184. 1906-106-73847. 36 MOL K 184.1906-106-12386. 37 MOL K 184. 1907-106-18023. In: 1911-106-10494. 38 Paikert A.: A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum i. m. 4. 39 Takács I.: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története (1959) 16.