Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története
A károk közvetlen elhárítása után a mostoha körülmények között lévő anyagokat 1951-1952-ben megfeszített ütemben kezdték számba venni a múzeum munkatársai, bevezetve a nyilvántartás központi leltárkönyvébe minden tárgyat, amely nem a könyvtár anyagához tartozott. így a dokumentumok némelyike múzeumi tárgyi leltárszámot kapott. 92 1956-ban S. Szabó Ferenc, a múzeum igazgatója a tudományos terv kidolgozásánál az intézmény feladataként határozta meg, hogy az „felkutatja és gyűjti a múltat bemutató emlékanyagot, agrármúltunk szemléltetését segítő tárgyakat, írásos-ábrázolásos dokumentumokat. 93 1959-1960-ban szervezték meg az önálló Adattárat, 94 s 1960-ban fektették fel önálló leltárkönyvét, mely már csak a dokumentumokat tartalmazta (azonban még mindig szerepeltek benne iratok, fotók, térképek, aprónyomtatványok, sőt szakkönyvek is). 1962-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak a főhatóság által megadott irányelvek szerint a Földművelési Minisztérium agrártörténeti intézetévé kellett növekednie, s így 1963-ban szervezetileg megalakult az Agrártörténeti Osztály. Wellmann Imrének, 95 az osztály vezetőjének meghatározása szerint feladata „az agrártörténeti dokumentációs bázis fokozatos kiépítése" lett. 96 Az 1966. évi múzeumi törvény szabályozta a dokumentumjellegű, tehát nem tárgyi anyagok külön kezelését a múzeumokban. Az adattári iratgyűjtemények létrejötte, és főként gyarapítási igénye bizonyos mértékben a levéltárak gyűjtőkörének átfedését is jelentette, de a múzeumi jellegből adódóan ez nem az ún. fondképző szervek iratainak begyűjtésére, hanem a tárgyak adatolására szolgáló dokumentáció, a gyűjtés során egyedileg előkerülő iratok mentésére vagy az ajándékképpen felajánlott, gyűjteményes jellegű hagyatékok őrzésére irányult. 1968-ban a múzeum a korábbi hagyományokhoz visszatérve, körlevélben fordult a közönséghez és a szakmához: „Az Adattár profiljába tartozik a mezőgazdasági témájú régi írásos dokumentumok, továbbá mezőgazdasági (talaj és más természetű) nyomtatott és kéziratos térképek gyűjtése is. Gyarapítani szeretné a múzeum „Személyi Emlékanyag Gyűjteményét", mely a mezőgazdaság kiemelkedő személyiségeinek életére, munkásságára vonatkozó dokumentumokat tartalmazza. (...) Ezért a múzeum ezúton kéri azokat a szerveket, intézményeket és magánszemélyeket, akiknek birtokában mezőgazdasági vonatkozású dokumentumok vannak - és nélkülözni tudják -, ajánlják fel a Mezőgazdasági Múzeumnak." 1959 UTÁNI IRATGYARAPÍTÁS - GYŰJTŐHÁLÓZAT Az 1959-től meginduló leltározási előkészületek során a sorszámos leltárkönyvekbe kerültek a korábban tárgyi leltárszámokat kapott dokumentumok, s ugyanígy a könyvtártól vagy vegyes raktárakból előkerült leltározás nélküli iratok is. Ezeket 92 MMgM Képzőművészeti Gyűjtemény 59.53.1. leltári számára vették pl. a váci gőzmalomról készült színezett, Erdélyifotót, a sorozat többi képe később a MMgMA VII. Archív Fotók Gyűjteményébe került. 93 Für Lajos: Az agrártörténeti kutatások mérlege. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve, Szerk. Szabó Lóránd, Bp. 1986. 106. 94 Knézy Judit: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1992-1994. 306-307. 95 Wellmann Imre (1909-1994), történész, levéltáros, levéltár-igazgató, múzeumi osztályvezető. Életrajzát 1. Magy. Múz. Arcképes. 952-954. 96 Wellmann Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Osztályának megalakulása. In: Agrártörténeti Szemle, 1963. 1-2.
