Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története
Személyi adományozások a két világháború között A múzeum gyűjteménytárának körvonalai az 1920-as években kezdtek kirajzolódni. A könyvtár sokat sürgetett önálló kezelését megoldotta Clement Károly 80 1924ben történő alkalmazása. 1927 szeptemberétől kerültek a múzeumba Nyáry István gróf 81 , Dóczy Jenő 82 , dr. Pattantyús Ábrahám Béla, Grabovszky Emil, 83 és októbertől Toborffy Géza 84 munkatársak. A hivatali munkakörüket leíró dokumentum szerint az ügyvitelen, tárgyalásokon, kiállítási vezetéseken, valamint a Múzeum Baráti Körében való munkálkodáson kívül, melyben mindnyájan részt vettek, Nyáry István foglalkozott az életrajzi adatok gyűjtésével és összeállításával, a nagybirtok történetére vonatkozó adatok gyűjtésével. Dóczy Jenő a múzeum történetére kutatott és gyűjtött anyagokat, s a gazdaságtörténet némely fontosabb részletének feldolgozása is feladatai közé tartozott. Pattantyús Ábrahám Béla a külföldi levelezéssel és a gazdaszervezeti osztály berendezésével foglalkozott, Grabovszky Emil a művészi dekorációval és festményrestaurálással kapcsolatos ügyeket vezette, Toborffy Géza pedig az agrogeológiai osztály berendezését végezte, és mint geológus, a térképekkel, grafikonokkal, diapozitívokkal, feliratokkal kapcsolatos munkákat látta el. 85 Paikert több ízben tárgyalt Nyáry István gróffal a múzeum fénykép- és okmánytárának kialakítása ügyében. 86 Az 1927-ben kelt múzeumismertető szerint ekkor már külön kezelték a fényképek és életrajzok, arcképek, okmányok gyűjteményét, és folyamatban volt az emlékiratok, főiskolai jegyzetek és térképek gyűjteményeinek összeállítása is. 87 Paikert Alajos igazgatósága alatt nagyobb irategyüttesekkel is gyarapodott a múzeum „okmánytára". 1927-ben került a múzeum ún. „okmánygyűjteményébe" a gr. Pálffy szeniorátus pozsony-csallóközi uradalmának gazdasági iratsorozata, melyet Nyáry István gróf, az akkori múzeumi munkatárs adományozott a múzeumnak. Nyáry - az itt írtak szerint - rokonságban állt a Pálffyakkal, 88 és az elcsatolt 80 Clement Károly (1876-1935) erdőtanácsos. 1898-tól a Földművelésügyi Minisztériumban erdőgyakornok, majd az erdőrendezési ügyek osztályán dolgozott. Nyugdíjazása után 1924 októberétől 1927 áprilisáig volt a múzeum könyvtárának vezetője. Ezután a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték. 81 MMgMA IX. 276/1930. ikt. sz. Nyáry István, bedeghi és berencsi, gróf (1865-1946), miniszteri tanácsos. A bedeghi és berencsi Nyáry grófok Tolna vármegyéből származtak (Bedeg, ma Bedegkér, Tolna m.). Nyáry Ferencet 1533-ban bárói rangra emelték, 1535-42-ig Hont vármegye főispánja volt. Családját a berencsi uradalom birtokában 1572-ben erősítették meg (Berencs, Nyitra vm., ma: Branc, Cs.) Nyáry Zsigmond (1682-1765) 1723-ban nyerte el a grófi címet, felesége székhelyi Majláth Klára (1689-1754) volt. Nyáry Rudolf (1804-1851) Nagybossányban élt feleségével, nagybossányi és nagyugróczi Bossányi Annával (1807-1877). Az ő Gyula fiuktól származott Nyáry István gróf (1865-1946), aki feleségével, csarodai Csarada Ilonával Alsócsöllén 1893-ban esküdött meg és ott is éltek. Nyáry István 1900. május 28-án nyerte el a Földművelésügyi Minisztériumban a segédtitkári címet, majd miniszteri tanácsos lett. Trianon után a család a csallóközi Csölléről (ma Rovinka, Cs.) Magyarországra települt, „Erdélybe való átköltözésük is az utolsó földbirtokosnak, Istvánnak köszönhető, aki sokáig a csallóközi Csöllén élt". Fia, Nyáry János (1904-1956) közgazdasági diplomával a Kolozsvári Gazdasági Akadémia titkára lett, ménes birtokosaként lótenyésztéssel is foglalkozott. (L. Rab László: A szitanyomó gróf, Nyáry János gróf. [Nyáry István unokája.] In: Népszabadság, 2002. június 22.) 82 Dóczy Jenő (1881-1937). Minisztériumi osztálytanácsos, író, kritikus. Életrajzát 1. Magy. Múz. Arcképes. 209. 83 Grabovszky Emil (1892-1955), festő, grafikus. Életrajzát 1. Új M. Életr. Lex. II. köt. 1084. 84 Toborffy Géza (1885-1956), geológus, múzeumigazgató. Életrajzát 1. Magy. Múz. Arcképes. 889-890. 85 MMgMA IX. 866/14. lelt. sz. 86 MMgMA IX. 1558/80. lelt. sz. - Paikert Alajos tevékenységi naplója - 1926. szept. 18. 87 A m. k. Mezőgazdasági Múzeum Budapesten, Kísérletügyi Közlemények, 1927.755. 88 Pálffy Miklós grófot (1552-1600) Magyarország török elleni háborújában Hunyadi János után a legsikeresebb magyar hadvezérnek tekintik. Az országgyűlés ajánlotta az uralkodónak, hogy Pálffyt emelje grófi rangra, ami meg is történt 1599. április 23-án. E címmel elnyerte Pozsony vármegye örökös főispánja és Pozsony várának örökös főkapitányi tisztét, melyet kiterjesztettek fiú örököseire is. A Pálffy-családdal a rokonság az alábbiakban állt: Nyáry Sárát 1534-ben vette nőül erdődi Pálffy Tamás, aki Palota várának kapitánya, és zólyomi főispán volt, nem voltak gyermekeik.
