Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

Prva grana Kosutova glava Drugova grana - Petrovic Mihaila Treca grana nasega Luzana, A cetvrta cara Ferdinara."

58 (Szőnyeget sző Kossuth anyja / Szőnyeget sző egész éven át / Négy ágat a négy oldalára / Egyik ága Kossuth feje / Másik ága Petrovics Mihályé / Harmadik ág a mi Luzsanank / de a negyedik Ferdinánd császáré.)

59 Szentendrén a centenáriumi gyűjtés tanúsága szerint fennmaradt ennek az éneknek egy töredékes változata: „Cilim tkala Kossuthova nana Tyilimet szőtt Kossuth anyja A dualizmus kori Magyarországon élő sokszínű nemzetiségi hagyományban a ruszin folklórnak sajátos helye van, de keveset tudunk erről. A népköltési gyűjtemények magyar nyelven alig nyújtanak adatot, és tudományos feldolgozás mindmáig nem készült. Szinte egyetlen esszé, az unalomig citált Ortutay írása Rákóczi két népe címmel, később Kósa László Ki népei vagytok című művében szól a Kárpát-medence északkeleti részének hányatott sorsú etnikumának érdekes hagyományáról, utalva annak ellentmondásosságára.

61 A magyar szabadságharcról a múlt század végén mindössze néhány tucat történeti vonatkozású éneket tettek közzé Ivan Franko, Mihály Vrabel, Vaszil Hnatjuk, Jakob Golomackij és mások szorgalmának eredményeként, amelyről Sztripszky Hiador adott áttekintést száz évvel ezelőtt.

62 Az adatok egy része a korabeli Magyarország nemzetiségi falvaiban került feljegyzésre, míg más része Galíciában. Nyelvileg mindkét csoport ruszin dialektusban őrizte meg az énekeket. A különböző jellegű történeti énekekről nehéz általánosságban szólni. Vannak köztük újságban megjelent és szájhagyományból feljegyzett szövegek, vannak értelmiségiektől, illetve falusi lakosoktól gyűjtött változatok. Szóhasználatuk, dallamuk alapján a népköltészethez tartoznak. A témaköröket figyelve megállapítható, hogy leggyakrabban a magyarok vereségéről, Kossuth meneküléséről, a cár dicsőítéséről szólnak. 58 TORDIN AC, Nikola: Hrvatska narodni obicaji pjesme. Bp. 1986. 86. H A horvát szöveg fordításáért EPERJESSY Ernőnek mondok köszönetet. 611 DÖMÖTÖR Á. 1998. i. m. 25. ORTUTAY Gyula: Rákóczi két népe. Bp. 1936. és KÓSA László: Ki népei vagytok. Bp. 1998. 62 FRANKO, Ivan: Kosut i Kosutska vojna. In Zytie slovo. 1894. 346. 461. GOLOVACK1J, Jakob: Narodnyja pjesni Galickoj i Ugorskoj Rusi. II. 460-461. III. Nr. 28., 132. Moszkva, 1878. HNATJUK, V.: Kolomiki. Lvov, 1905. Nr. 1842. 1844. SZTRIPSZKY Hiador: Kossuth Lajosa rutén népköltészetben. Ethnographia, 1897.157-162., 235-248., 299-307. De ne diras Kossuth Mog sinca jedinca" Aztán valakinek ajándékozta hogy ne bántsák Kossuthot egyetlen fiamat.

60