Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása
restaurálás feltételeit. Mindegyik koporsó anyagából vizsgálati mintát tettünk félre. Minthogy az ásatások folyamán ilyen mintavétel nem történt, a geológiai és talajszerkezettani kutatások kapcsán egy helyen vettünk mintát palinológiai vizsgálatokra (Bodor Elvira kutatásai, OTKA-program). 42 A középkori település beépített részén, illetőleg a település mellett két mélyen fekvő, vízjárta területen végeztünk geoarcheológiai vizsgálatokat az alapkőzetre, a holocén talajképződésre, a csigafauna kutatására, valamint az élőhelyi rekonstrukcióra (Sümegi Pál kutatásai, OTKA-program). 43 Az új topográfiai felmérés az egykori domborzat, vízrajz, növényzet, településszerkezet és vízhasználat rekonstrukciójához szolgáltat adatokat (Fazekas István és Kelemen Éva felmérése, OTKA-program). 44 A késő középkori település 29. épületében és 171. gödrében 1990-ben előkerült szenült élelmiszer-maradványok vizsgálata és meghatározása 1996-ban a Bűnügyi Kutató Intézetben megtörtént. 45 A középkori objektumokban feltárt textil- és bőrtárgyak anyagvizsgálata, készítéstechnikai elemzése a restaurálások alkalmával elkészült (Sipos Enikő, Magyar Nemzeti Múzeum). Az összetett anyagú (textil, fémszál, gyöngy, fa, papír) párták szerkezetével, készítésmódjával T. Bruder Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum) foglalkozott. 46 Vaseszközökből vett minták metallurgiai vizsgálatait végeztettük el 1995-1996-ban a Szerves Vegyipari Kutató Intézetben. 7. Visegrád - Királyi Palota északi kertje, XIII-XIV. századi váralja település és XIV-XVI. századi királyi gyümölcsöskert Témafelelős: Pálóczi Horváth András (Magyar Mezőgazdasági Múzeum). A visegrádi középkori királyi palota északi kertjének régészeti feltárása 1993-1999 között folyt a palotaegyüttes műemléki rekonstrukciós programja keretében, kezdettől fogva interdiszciplináris, környezetrégészeti módszerekkel. Hazánkban ez volt az első, teljes egészében régészeti módszerekkel folytatott történeti kertkutatás. Az 1996-ig tartó első kutatási fázis eredményeiről több ízben beszámoltunk bel- és külföldi konferenciákon és előzetes közleményekben. 47 Az ásatás 1997-től számos új eredményt hozott mind környezettörténeti, mind építés- és településtörténeti szempontból. Ekkor tártuk fel ugyanis a kert és a palota létesítése előtti XIII. század végi, XIV. század eleji váralja 42 BODOR E. 2002b. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. ° SÜMEGI P. 2002b. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. 44 FAZEKAS I. 2001. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. 45 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996a. 66. * PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1976b. 299-303. " PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996b.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1997.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1998b.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2000b.; PÁLÓCZI HORVÁTH, A.-TORMA, A. 1999.