Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

A KÖRNYEZETTÖRTÉNETI KUTATÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA Az alábbiakban lelőhelyenként ismertetem az elvégzett munkát és az elért fontosabb eredményeket, részletesebben szólva a saját kutatási témákról. (Az 1-4. sorszám alatt ismertetett lelőhelyekről a témájukért felelős pályázati munkatársak önálló közleményben fognak beszámolni.) 1. Esztergom - Zsidód, Zsidód Árpád-kori falu Témafelelős: Molnár Erzsébet (Magyar Mezőgazdasági Múzeum). Zsidód X-XIV. századi falu templomát és temetőjét Molnár Erzsébet 1986 és 2000 között tárta fel. Az Árpád-kori település régészeti feltárása és a közvetlen természeti környezet (Duna-part, patakmeder) kutatása 1996 óta folyik. Környezetrégészeti vizsgálatokat 1999 óta végeztek a lelőhelyen részben az OTKA, részben más források (Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Örökség Program 1999, Magyar Mezőgazdasági Múzeumért Alapítvány) támogatásával.

6 1999-2000-ben történt meg a geológiai helyszíni szemle és a paleoökológiai vizsgálatot szolgáló talajmintavétel. Sümegi Pál (Szegedi Tudományegyetem) geomorfológiai és üledékföldtani elemzést végzett.

7 Beszereztük a II. József-kori I. katonai felmérés térképlapjainak másolatát, az 1:10 000-es térképlapokat, valamint az 1:100 000-es agroökológiai térképet. Elkészültek a régészeti lelőhely légi felvételei, valamint az ásatási terület geodéziai felmérése. Ez elősegítette az Árpád-kori településszerkezet megismerését. Bodor Elvira (Magyar Állami Földtani Intézet) elvégezte a palinológiai mintavétel elemzését.

8 2002-ben Molnár Erzsébet önálló konferenciát szervezett Esztergomban „Falu az ártérben" címmel Zsidód Árpád-kori falu régészeti és természettudományos vizsgálatairól, amelyek között szerepelnek az OTKA által támogatott munkák is. A konferencia anyaga várhatóan önálló kötetben jelenik meg. Molnár Erzsébet településtörténeti kutatásai kiterjednek az Árpád-kori főváros, Esztergom tágabb környékére, régészeti topográfiai módszerekkel vizsgálta az Esztergom környéki falvak rendszerét a Duna mindkét partján, a történeti Esztergom vármegyében.

9 6 MOLNÁR E. 2001.; MOLNÁR E. 2002a.; MOLNÁR E. 2002b. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. ; SÜMEGI P. 2001a. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. 8 BODOR E. 2002a. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. ' MOLNÁR E. 1998.