Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása
pülési és gazdasági szerkezet - környezeti okaira is fény derülhet vizsgálataink révén, illetőleg a tájra gyakorolt antropogén hatás is elemezhető lesz. A vizsgálatra kiválasztott településeken komplex településtörténeti és régészeti adatgyűjtést terveztünk, lehetőség szerint a teljes írott, térképészeti, topográfiai, képi, településrégészeti forrásanyag összegyűjtésével. Környezetrégészeti anyag feltárására elsősorban természetes vagy mesterséges üledékgyűjtők alkalmasak, geoarcheológiai talajfúrások segítségével. Ilyen üledékgyűjtőket kívántunk felkutatni a kiválasztott középkori településeken, a rétegek kronológiai meghatározásával. Új ásatást nem terveztünk. A már rendelkezésre álló ásatási adatok és természettudományos anyagok környezeti szempontú vizsgálatára természetesen sor kerülhet, így többek között archeobotanikai és archeozoológiai feldolgozásokra is. A hasonló célú környezettörténeti, környezetrégészeti kutatásokban nagy nehézséget jelent a hazai régészet szervezete, szemléletmódja. Ennek a kutatási ágnak Magyarországon sokáig nem volt intézményes háttere, egyes kutatók személyes érdeklődése, speciális kutatási iránya és kitartása biztosította, hogy mégis megindultak a környezetrégészeti kutatások és jelentős eredmények is születtek. Kétségtelen, hogy a teljes körű környezetrégészeti vizsgálatok sok szakterületet érintenek, ennek következtében egyszerre több szakembert igényelnek és viszonylag költségesek, ezért még a nagy országos intézmények sem engedhették meg maguknak az ilyen irányú fejlesztést. Ezért a munkák megszervezése többnyire alkalmilag, személyes kapcsolatok révén történt. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az Archeobotanikai, az Archeozoológiai és a Régészeti Gyűjtemény együttműködésével 1991-ben létrehoztuk a Környezetrégészeti Munkacsoportot. A munkák során ez megfelelő bázisnak bizonyult, de természetesen a kutatásokba még szükséges volt bevonni számos külső szakembert. Kutatási koncepciónk kialakításában segítségünkre volt a történeti ökológia tudományág magyarországi meghonosítója, R. Várkonyi Ágnes professzor asszony. A régészeti kertkutatás módszertani kérdéseiben elsősorban angliai kutatók, Alan Aberg (National Archaeological Record), David C. Devenish (Museum Flat), Paul Everson (English Heritage) és Dominique de Moulins (English Heritage) láttak el hasznos tanácsokkal. A jelentős környezetrégészeti és településtörténeti kutatásokat folytató külföldi intézmények vezetői közül Peter Addymant (Archaeological Trust, York) és Heio Zimmermannt (Niedersächsisches Institut für historische Küstenforschungot, Wilhelmshaven) kell említenünk referenciaként. Csehországban, az elpusztult középkori falvak régészeti kutatása során szintén van példa a környezet- és tájrekonstrukciós módszer alkalmazására (referencia: Jan Klápsté, Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézete). Az elnyert támogatás tényleges mértéke miatt a kutatás munkatervében csökkenteni kellett a vizsgálatra kiválasztott lelőhelyek számát (8), végül is 7 középkori település környezettörténeti kutatása történt meg:
