Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

Kossuth-dalokba azok a harci leírások, amelyeknek élményszerűsége nem vitatható: „Bömböl sivít, zúg az ágyú Komárom falánál, A sok kemény erős bástya szerte hull, szerte máll. Öreg templom s nagy kapu bedőlt nemsokára. Fehér zászlót tűztek rögtön, ím, a várfokára." A történeti énekekre jellemző valósághű leírás a Kossuth-dalokból hiányzik, sőt a harci jelenetekről szóló részek bizonyíthatóan nem onnan származhattak, és ezért feltételezzük, hogy a szabadságharc eseményeitől függetlenül íródtak. Sztripszky Hiador szerint az orosz bevonulással egyidejűen, 1849-ben már megjelentek ruszin nyelven (latin betűkkel) a cárt dicsőítő énekek. A szövegek oroszbarát érzelemről tanúskodnak, amelyek a XIX. század második felében releváns politikai mozgalom népies szárnyát képviselték. A történeti folklorisztikai és az aktuális politika összefüggéséről sok adat áll rendelkezésünkre a krónikák mondáitól kezdve a XIX. századi eseményekig. A tudomány sem mentes az ilyen beállítottságtól. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a jeles lembergi folklorista, Golovackij, oroszbarát elkötelezettsége miatt 1867-ben elvesztette egyetemi katedráját, és Litvániába kellett áttelepülnie. Az ő munkásságának köszönhetjük, és talán nem véletlenül, hogy a legtöbb Kossuth-dal éppen az ő háromkötetes gyűjteményében maradt ránk, és feltételezhetően a szabadságharc eseményeitől eltávolodva keletkeztek. Sztripszky Hiador szerint az orosz bevonulással egyidejűen 1849-ben már megjelentek nyomtatásban ruszin nyelven írt, cárt dicsőítő énekek, amit csekély változtatással adtak ki a sereg előrevonulása mentén többfelé. Ezek igazolják, hogy a cári propaganda a hadi mozdulatok mellett átgondoltan terjesztette a szlavofil, népfelszabadító mítoszt.

66 Nem kérdéses, hogy az idézett versek együtt éltek a népköltészet más alkotásaival. A változatok kialakulása, a népies stílus, szóhasználat, dallam erre vall minden politikai célzatosság mellett. Jól bizonyítja ezt a Sztripszky Hiador beregi gyűjtéséből való Kossuth-dal, amelynek a magyar zenekinccsel való összefüggésére Seprődi János már felhívta a figyelmet. A dallam lejegyzését is neki köszönhetjük. A ruszin nyelvű Kossuth-dal és a magyar népzene kapcsolata sem kérdőjelezhető meg a politikai diszharmónia dacára. Egy közismert dallamcsaládhoz tartozik, változatai az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók, bár a szöveg sosem kötődött Kossuthhoz vagy bármilyen más történeti személyhez. „Megjöttek az ulánusok, s míg amazok várnak, Meghódíták Lengyelföldet maguk császárának. KRÍZA Ildikó: Szabadságharc a ruszin népköltészetben. In Kriza szerk. i. m. 1998. 257-269.