Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

tebb Vajda Jánosé, aki maga is szerepet vállalt a szabadságharcban, és szenvedéllyel idézte fel az egykori történéseket. Kossuthról így írt: „különös kedvezménye (a sorsnak), hogy a nemzet géniusza olymérvben összpontositá egyetlen emberben, mint még soha máskor... innen van, különben egyenest csodának kellene tartanunk, hogy soha még egy ember oly mérvben hatni nemzetére képes nem volt, mint ő... (Kossuth Lajos) bírt ama csodás varázzsal, hogy szellemét egész népébe tudta belelehelni, és ihletettsége, lelkesedése villanyát átrezegtetni az egész országon. Egy szó ajkairól, s az előbb faragatlan, lelketlen holt tömeg egy perc alatt hazafivá, katonává, hőssé, vértanúvá lőn avatva

55

... Az emberi nagyság tüneményei közt, melyeket a történelem fölmutat lehettek, voltak mások, melyek nagyobb félelem, vagy nagyobb csodálat tárgyai voltak. De szeretve saját népétől úgy mint ő, nem volt soha senki."

56 KOSSUTH-MÍTOSZ A SZOMSZÉD NÉPEK FOLKLÓRJÁBAN Az 1848-49-es szabadságharc folklórjáról elsősorban a magyar népköltészetből vannak adataink. Vajon mi ennek az oka? Talán a velünk együtt élő és a környező népeknél, nemzetiségi falvakban visszhangtalanul maradtak az 1848^19-es események, és nem ismerték annak részleteit, hőseit, tragédiáit? Talán másfél száz év múltán nem került az érdeklődés körébe a más nyelvű folklór a történelmi eseményekről? Esetleg az az oka, hogy a történelmi folklórt befolyásoló írásos kultúrától tudatosan fordult el a figyelem? A kérdések és feltételezések sorolhatók a szakirodalom alapján, és tényként megállapítható, hogy igen kevés tanulmány készült a magyarokkal együtt élő népek közös történelmét érintő folklórról. Ez alkalommal csak egyetlen kérdéskört szeretnék kiemelni, és a szabadságharcról szóló ruszin folklór Kossuthját szeretném bemutatni. Elmondható, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc eseményei nem maradtak visszhangtalanul a velünk együtt élő népek költészetében. A román Avram Jancu csatáját népdalok hirdetik, és a magyarok feletti győzelmet, huszárok megkergetését dicsőséggel idézik.

57 Tudjuk, hogy vannak Kossuthot gyalázó horvát nyelvű énekek, meg olyanok is, amelyek együttérzéssel szólnak az eseményekről: „Cilim tkala Kosutova majka Cilim tkala za godinu dana: Po cilimu grane pometala, Cetir grane - na cetiri strane 55 VAJDA J. 1868. i. m. 11. 56 VAJDA J. 1868. i. m. 122. 57 KÁNTOR Lajos: Magyarok a román népköltészetben. Cluj, 1933. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 53.)