Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Rácz Szabóné Soós Annamária: A közönségért. (Közönségkapcsolat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Mecklenburg" című kiállításának adtunk helyet. Szintén ugyanabban az évben nagy sikerű kiállítást rendeztünk Münchenben a Vadászati-halászati Múzeumban „Magyarország a vadászat és halászat paradicsoma" címmel, gépmodellekből pedig a Bergisches Freilichtmuseumban Schloss-Heilighovenben. Nemcsak kiállításokkal vagyunk jelen külföldi múzeumokban, hanem muzeológusaink nemzetközi és hazai konferenciákon is tartanak előadásokat. Muzeológusaink több tudományos és társadalmi szervezet munkájában vesznek részt (pl. Pulszky Társaság, Vadászati Kulturális Egyesület, Körösi Csorna Társaság stb.). Könyvtárunk több külföldi és hazai intézménnyel áll cserekapcsolatban. A közönség különböző csoportjaival jó érzékkel kell tudnunk kapcsolatot teremteni. Ehhez azonban ismernünk kell, hogy kik látogatják a múzeumot, mik az igényeik, szokásaik, miért jönnek, és akik nem jönnek, miért nem jönnek. A sikeres kommunikációhoz a kiállításnak olyan üzenetet kell eljuttatnia a célközönségéhez, ami megfelel a kiállítást létrehozók szándékának. Ilyen értelemben a kiállítás a múzeum kommunikációs eszköze. A múzeum lehetséges látogatói körébe tartoznak a budapesti és vidéki diákok, hazai és külföldi turisták és a mezőgazdasági szakemberek. Egy 1996-ban készült látogatói felmérés szerint a múzeumlátogatók jelentős része 20-39 év közötti, nő, aki főiskolát vagy egyetemet végzett, humán értelmiségi és budapesti lakos.

14 Ugyanígy kiemelkedően magas volt az idelátogató diákok száma. A kérdőíves felmérések mellett a látogatói vélemények megismerésének másik lehetséges módja a frontemberektől (informátor, pénztáros stb.) való információkérés, hiszen ők kerülnek legtöbbet és legközvetlenebbül kapcsolatba a látogatókkal, így sok mindent tapasztalnak, mely információk hasznosak lehetnek számunkra. Ezenkívül a vendégkönyv, a sajtóban megjelenő cikkek, mások által feltárt tanulmányok is informálhatnak bennünket. A látogatók számának számítógépes nyilvántartása a legközvetlenebb ellenőrzési módszer, amely a múzeum teljesítményét méri. Nyomon követhetjük a hétköznapi, hétvégi, havonkénti, évenkénti látogatói forgalmat, a diák-felnőtt látogatók megoszlását, egyes rövidebb időszaki kiállításunk látogatottságát stb. Ez a nyilvántartás a hosszabb távú tervezést segíti elő. Nemcsak fogyasztóinkról és szokásaikról, hanem versenytársainkról, helyettesítő vagy hasonló termékekről is célszerű információt gyűjteni. Versenytársak lehetnek a szűkebb értelemben vett közeli múzeumok, tágabb értelemben a más típusú szabadidős programot kínáló intézmények. Az előzőekben már említett látogatói felmérés alapján a múzeum szerepének megítélésénél a válaszadók jelentős része az oktató, nevelő programot tartotta a legfontosabbnak, majd a műveltség gyarapítását, a kikapcsolódást, pi14 KOVÁCS Judit: Kik látogatják a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot? A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei, 1995-1997. 365-403.