Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók
Ónöntő 63.275.1. Ónöntőmester pecsétnyomója. H. n. (Felvidék), év n. (1800 körül). Anyaga: bronz. A lap átm.: 20 mm. Magasság: 40 mm. A vonallal keretezett pecsétmező közepén egy elfektetett ovális alapú hordón lovaglóülésben ül egy emberi alak kiterjesztett karral. Egyik kezében söröskupát, másik kezében kelyhet tart. A hordó felénk eső alján a mester monogramja: D F látható dőlt betűkkel. A humorosnak ható jelenet több lehetőséget vet fel a szakma meghatározásában. Az ónöntők céhei a sörgyártó, sörivó vidékeken, a Felvidéken és a szászok lakta területeken létesültek. Pozsony (Bratislava, Cs.), Kassa (Kosice, Cs.), Lőcse (Levoca, Cs.), Selmecbánya (Banská Stiavnica, Cs.), Miskolc, Arad (Arad, R.), Temesvár (Timispara, R.), Újvidék (Novi Sad, J.), Brassó (Brasov, R.), Nagyszeben (Sibiu, R.), Pest-Buda, Siklós és Pécs ónöntőinek termékei az ónból készített edények, tárgyak (kannák, kupák, palackok, billikomok, tálak, tányérok, tálcák, gyertyatartók) voltak. Itt az égetett szesz vagy bor ivására használatos kehely és a sörivók által használt félliteres söröskupa látható. Azonban az ónöntők legjellemzőbb céhjelvényei között az ún. bivalyszarv (a türingiai címer ősi sisakdíszének elkopott eredetű jelzése) is szokott szerepelni. Bár az ónöntők céhes jelvényeiken Nagybákay szerint egész Közép-Európában szokatlanul egységes címert használtak, de az ötvösökhöz hasonlóan egyedi mesterjegyeik is voltak. 42 Lehetséges, hogy itt erről az esetről van szó. A másik lehetőség, hogy a typarium sörfőző mesteré. Gambrinus vagy Bacchus alakjának is vélhető a hordón ülő figura. Ez esetben a pecsétnyomó metszőjének nívós, antik művészi hatásokkal dolgozó műhelye kellett hogy legyen, ez azonban a véseten nem érződik. (12. ábra) FAMEGMUNKÁLÁSSAL ÉS ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS SZAKMÁK Kádár Kádár - kovács - bognár 63.289.1. Kádár, kovács, bognár egyesült céhek pecsétnyomója, 1793. H. n. Anyaga: bronzlap, kovácsoltvas nyél (egyben). A lap átm. 32 mm, vastagsága 1,5 mm. A nyomólapot egy 3 mm vastag, enyhén kúpos vaslap hordozza, amely 12 mm átmérőjű, hengeres vas nyélben folytatódik, s itt egy domború körgyűrű után lekerekített élű, négyszögletes hasábba megy át, amely lassan 13 mm-re hasasodik, majd 9 mm-es átmérőjűvé keskenyedik. (A kovácsoltvas NAGYBÁKAY, 1995. 46. p.