Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Takáts Rózsa: A céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. Pecsétnyomók

A Céhkataszterben a leltári szám utolsó számjegye eltér e fentitől.

25 (3. ábra) A gyűjteményben még négy szabómester pecsétnyomója megtalálható.

2h Ezek közül az egyik - az olló alatti 3 virágból álló szűrhímzésminta utalása szerint - szűrszabómester pecsétnyomója. A textilipari szakmához tartozik még egy pecsétnyomó, amely egy kalaposmesteré.

27 Kötélverő 65.1837.1. Szatmárnémeti kötélverőcéh pecsétnyomója, 1829, Szatmárnémeti (Szatmár vm., ma: Satu Mare, R.). Anyaga: bronz (egybeöntött). A lap átm.: 32 mm. A talp 12 mm magasságig karcsúsodik, majd 2 mm vastag gyűrűben szélesedik ki, amelyhez négyzet alapú hasábnyél csatlakozik. A dúchoz csatlakozó fanyél hiányzik. Ossz. magasság: 40 mm. Felirata: „SZATHMÁR NIMETI KÖTÉLVERŐ TZÉH : 1829 :" A gyöngyözéssel körbefogott nyomólap belső felületén a körirat a pajzs nélküli ábrát foglalja körül. Füves, virágos réten álló heraldikai oroszlánok tartják a kötélverők immár stilizált eszközeit. A függőlegesen álló, gereblye alakú száltartófát X alakban keresztezi a horgasfa és a kallantyú, utóbbiak már karddá és spádévá lényegülve. Az eredetileg a csúszkálás megakadályozására használt csonkakúp alakú rögzítés a céhes ábrázolásokon általánosan szív alakká módosult, s a szakmabeli hagyomány szerint ez a mesterség szeretetét jelképezi. Itt a három eszköz ezen a domború szív alakon hatol át. Fölül ötágú korona lebeg, melynek két oldalán A Z monogram olvasható.

28 (4. ábra) A Numizmatikai Gyűjteményben még három mesterpecsétnyomó található a kötélgyártószakma művelőitől.

29 FÉMIPAR (ÉS TÁRSULT SZAKMÁK) Kovács és kerékgyártó 63.294.1. Kovács- és kerékjártócéh pecsétnyomója. 1842, Tiszafüred (Heves-Külső-Szolnok vm.). Anyaga: sárgaréz (egybeöntött). A lap átm.: 24x27 mm. Az ívelt talp 11 mm magasságban gyűrűvel illeszkedik a karcsú, négyze25 Céhkataszter 2. köt. 245. p.; Említi a pecsétnyomót NAGYBÁKAY, 1995, 85. p. 2

" Szabómesterek pecsétnyomói: 68.140.1. M K monogrammal; 63.231.1. M. Matias; 65.1844.1. R K monogrammal; 62.285.1. Magyar szűrszabómester pecsétnyomója. H. n., Év n. [1780 körül]. 27 63.268.1. Kalaposmester pecsétnyomója. H. n. [Dunántúl?], Év n. [1800-as évek eleje]. 28

1839. évi eredeti magyar privilégiumuk az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattárában van. (Céhkataszter 2. köt. 317. p.). Másolatokat őriz még az Országos Levéltár (OL. A. 39. - 1839 - N. 8813. - Lásd Céhiratok - TROSTOVSZKY, 1994. 190. p.) és a Hajdú-Bihar M. Levéltár (utóbbi latin-magyar nyelvűt). w Kötélverőmesterek pecsétnyomói: 63.217.1. G B monogrammal (A mesterbélyegző 11x13 mm-es, kicsi nyomólapján nehezen vehető ki az ábra. Lehet a csapómesterség vagy a tűkészítők jelképegyüttese is.); 63. 270. 1. Sz J monogrammal; 65.1378.1. K P monogrammal.