Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában KRÍZA ILDIKÓ „48-ról a magyar tömegek nem gondolkodnak többé, hanem éreznek. A szabadságharc eseményeit értelmük helyett szívükkel és érzelmeikkel fogják fel... 48 megmaradt a magyar függetlenség gyűjtőmedencéjének, mely Magyarországon Bocskai és Bethlentől Rákóczin át Kossuthig minden nemzeti hős fogalmát megillette." Szekfű Gyula A múlt századi népköltészet történetében új fejezetet nyitott az 1848-49-es szabadságharchoz kapcsolódó dal- és mondahagyomány. A tömegeket érintő harci események és az egész országra kiterjedő mozgalom sokféleképpen váltott ki folklór szempontú visszhangot.

1 Az akkor született dalok, versek, elbeszélő költemények, mondák, anekdoták, visszaemlékezések egy része népszerűvé lett és hosszú életet élt, míg a másik része - szám szerinti többség - rövidesen elfelejtődött, csak eldugott kiadványok, kéziratok bizonyítják az egykori létezésüket.

2 A kiválasztódás bonyolult folyamata a Kossuth-hagyomány megerősödéséhez vezetett. Ennek során Kossuth alakja szimbolikussá növekedett, és a helyi hősök, események iránti figyelem az idő múlásával elhalványodott, illetve a személynevekhez, földrajzi helyekhez kötődő eseményleírások tipizálódtak. A folklórfolyamatokat az idő múlásával történelemszemlélet is segítette, mert a részletek helyett az általánosításra törekedett. A szabadságharc leverése utáni üldözés minden résztvevő és szimpatizáns ellen fordult, így szimbolikussá vált maga a történelem megítélése és az ahhoz való viszonyulás. Tudjuk, sokan voltak, akiket távollétükben halálra ítéltek, mégis elsősorban Kossuthról beszéltek, az ő alakja került a középpontba. Az üldözött, vándorbotra kényszerült, nehéz körülmények között tengődő egykori vezérről, hajdani hősről nemcsak a magyar, hanem a környezetünkben élő más népek is énekeltek. 1 Az idevonatkozó szakirodalomról áttekintés található KRÍZA Ildikó (szerk.) Emlékezet és történelem. Bp. Magyar Néprajzi Társaság. 1998. c. tanulmánykötetben. ; A szabadságharc idején megjelent népies vagy népszerű alkotások alapvetően eltérnek a később folklórnak tartott művektől dalok és mondák tekintetében egyaránt. Ezek összevetése csak egy-egy példa kapcsán történt meg. (Pl. dalok esetében TARI Lujza: Magyarország nagy vitézség. Bp. 1998.)