Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Körösi Andrea: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szürkemarha csontgyűjteménye
38. tehén: koponya + teljes csontváz (lsz: 73.18.1-179.) Neve: 300 Dóra - szarvszáma: 300 - fülszáma: 521/8 - életkora: 14 év - szül: 1958. II. 15. - anyja: 521 Dóra (tejtermelése: 252 nap alatt 1618 kg, tejzsír: 5,3%, Küllemi pontszámai: P:86), anyai nagyanyja: 110 Aranyos, nagyapja: Kardos (Küllemi pontszámai: P:90), apja: Acél (Ohati Állami Gazdaság tenyésztése), apai nagyanyja: 47 Haragos (tejtermelése: 273 nap alatt 1849 kg, tejzsír 4,7%), nagyapja: Tuskó (Küllemi pontszámai: P: 83) - szárm. hely: Hortobágyi Állami Gazdaság - eladva vágóra: 1972. X. 9. - vétel: budapesti marhavágóhíd 1973., ára: 505,20 Ft (kartonon elírva: 505,62 Ft). Fajtájának igen jellegzetes képviselője. Kimagasló jó tulajdonságai: kifejezett fajtajelleg, szép fej, fehér szarvak. Nagyon mély mellkas. Hibái: izomszegény far, gacsos lábszerkezet. A magyar szürke ősi, lassabban fejlődő típusához tartozott. 10 tenyeszév alatt 7 borjút ellett. Ezek közül 2 fia tenyészbika (Makacs 1963., Tüzes 1967.) és egy lánya törzstehén (497 Dóra) lett a Hortobágyi Állami Gazdaságban. 39. tehén: koponya + teljes csontváz (lsz: 94. 02.1-112.) Neve: 3. Csengős - fülszáma: 3 BK240 - életkora: 32 év - szül: 1960, Bugac szárm. hely: Városföldi Állami Gazdaság Bugacpusztai kerülete 15 - ajándék: 1994. 03. 05. - preparálási költség: 3000 Ft. (Lásd a 4. képet!) Rendkívül jó anyai tulajdonságai voltak. Felnevelt 27 borjút. Utolsó éveiben félvakon 6 idegen borjút dajkált. Selejtezésének oka: vakság. Származásának körülményei nem ismertek. A Bugacpusztai Állami Gazdaság 1949-ben alakult. Tázlár község papja 49 tehenet, illetve üszőt és 1 bikát adományozott ekkor a Gazdaságnak, melyeket 1944-ben a németektől szerzett. Ennek az 50 állatnak a származása ismeretlen. Ebből a gulyából származik Csengős anyja és apja. 1973-ban kezdték el az akkor már a Városföldi Állami Gazdaságba beolvadt, annak Bugacpusztai kerületét képező gazdaságban a törzskönyvezést. Csengős volt a legidősebb tehene ekkor a Bugacpusztai kerületnek, fülszámát is ekkor kapta. Életkorát a fogai és a szaruja alapján számolt ellésekből egyaránt 13 évben állapították meg (id. Farkas Jenő szíves szóbeli közlése 16 ). 40. tehén: koponya + állkapocs + mindkét első és hátsó lábközépcsont (lsz: 67.15.1-6.) Neve: 162 Adó - szarvszám: 427 - életkora: 16 év - szül.: 1951. 01. 01. - apja: Káplár, törzskönyvi száma: 3322/1 - anyja: 090 Viol, anyja törzskönyvi száma: M16.64 - fia: Borzas - lánya: 215 Adó, szül.: 1955. 12. 16., unokája: 453 Adó, szül.: 1964. 06. 11., dédunokája: 835 Adó, szül: 1972. 04. 18., 3 ükunokája: 427 15 A Bugacpusztai Állami Gazdaságot 1949-ben hozták létre, majd 1960-ban beolvadt a Városföldi Állami Gazdaságba, és annak kerületeként működött tovább. " A Bugacpusztai Állami Gazdaság tenyészetének dolgozója, a közölt adatokat saját tapasztalatai, könyvelési papírok és az Állami Gazdaság első gulyása, Fekete János közlése alapján gyűjtötte össze
