Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

BAROMFIBETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS Nem fertőző betegségek A háború utáni években a baromfifajok élettanáról és kórtanáról az ismeretek jelentősen bővültek. A belgyógyászatban tárgyalt szervi betegségek köréből ismertették az egy­szerű szájhurutot, a begyhurutot, a begy eltömődését, a kavicshiány-betegsé­get, a bélhurutot, a bélsárpangást, valamint a hőgutát és a bőrfüggelékek meg­fagyását. Az anyagforgalmi betegségek közül ismert volt a köszvény ízületi és zsigeri alakja, az angolkór és a csontlágyulás, a tollcsipkedés, a tojásevés, a kannibalizmus (egymásnak vérző sebek okozása), a lesoványodás és az elhí­zás, a táplálkozási eredetű vérszegénység és a mérgező halolaj okozta májelfa­julás. Az elfagyott taraj és környéke bőrét 5%-os cinkkenőccsel fedik be. Toll­csipkedés esetén a sérült bőrnek 1 rész fenyőfakátrány és 4 rész lenolaj keveré­kével való bedörzsölését, majd a tollevést okozó hiányok pótlására kőszénpor­nak és fahamunak eleségbe való keverését ajánlották. 3 A hiánybetegségek közül a mangánhiány (íncsuszamlás, perosis), valamint a B 2-vitamin hiánya (görbeujj-betegség) jelentett gondot. A kokcidiózis ellen adagolt szulfonamidok a bélflóra pusztítása útján B- és K-vitamin-hiányt okoz­tak. Az avasodó csukamájolaj, húsliszt és tepertőliszt peroxidtartalma E-vita­min-hiányt és ezzel csibékben agylágyulást (encephalomalacia) okozott. Az agylágyulás megelőzésére a zsíros takarmányokba antioxidáns E- és A-vita­min keverését javasolták, sőt a takarmány felét kitevő kukorica etetésével meg is lehetett szüntetni, mivel az utóbbi természetes antioxidánst tartalmaz. 4 Mérgezést okoztak a különféle növények, a növényvédő, fakonzerváló, ra­gadozó- és rágcsálóirtó, valamint a fertőtlenítőszerek, pl. takarmánykiegé­szítővel történt elcserélés következtében. A túladagolt gyógyszerek, az ólom­sörét elfogyasztása kavics helyett, a falról lecsipegetett salétrom, az anyarozs (Claviceps purpurea) gombatoxinjával fertőzött ocsú (gabonatörmelék) és víz­hiány esetén a sok konyhasó szintén mérgeztek. 5 A mérgező csalétket vagy a megmérgeződött rovarokat elfogyasztó kutya, macska és sertés hányadékának felvétele után főleg tyúkok és kacsák estek ún. láncolt mérgezésnek áldozatul. A csibenevelő helyiségeket kezdetben fekvőkéménnyel fűtötték, s a tűztere aj­taja a szabadban, féltető alatt nyílt, amelyekben a fekvőkémények rossz szige­telése miatt a szén-monoxid-mérgezés okozott elhullást. A baromfiban előforduló sebészeti betegségek körében talpgyulladást, láb­töréseket, sebeket és vérzéseket írtak le. 6 A sebeket környékük benzines meg­5 MANNINGER R.-MÓCSY J. 1956. 6 - 563. CSUKÁS Z. 1955. 293-300. BÁLDY B. 1954. 260-262. ' KAKUK T. 1960. 184-194. PROHÁSZKA L. 1960.193.194. 405--110. 5 BÁLDY B. 1954. 122. 262. CSUKÁS Z. 1955. 295. MANNINGER R.-MÓCSY J. 1956. 640. KAKUK T. 1954. 139. 6 BÁLDY B. 1954. 261-266. SZAJKÓ L.-WETTSTE1N F. 1954. 350. TÓTH P. 1956. 354.

Next

/
Thumbnails
Contents