Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)
léseké. A közelmúlt sérelmeit őrizve éltek itt a falu eredeti - a kitelepítést elkerülő vagy illegálisan hazatérő - lakói, a valamikor jómódú, társadalmi megbecsülésnek örvendő, most viszont vagyonuktól megfosztott és a helyi hatalmi pozíciókból kiszorított német gazdák. Az „őslakosság" a vagyontalanként érkező és a házaikba telepített, ill. a földjeiket művelő alföldi magyar telepeseket mélységesen lenézte; „jöttmenteknek", „betolakodóknak" tekintette. A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény során áttelepített felvidéki magyarokat, akiknek többsége eredeti lakóhelyén is birtokos gazda volt, könnyebben fogadta be a helyi lakosság, jó gazdának tartották őket, de az idegenkedés velük szemben is csak lassan szűnt meg. Az ellentéteket hatalmi jellegű konfliktusok is mélyítették; politikai szempontból a nincstelen belső telepesek számítottak megbízhatónak; többnyire ők alkották a helyi kommunista pártszervezet tagságát, 55 és gyakran a helyi közigazgatás élén is ők álltak. A hatalom a német gazdákat a kitelepítések lezárulása után sem tartotta a társadalom egyenrangú tagjainak, 56 és megbízhatatlanok voltak az áttelepített felvidéki magyarok is, akiket a csehszlovák hatóságok többnyire a nagyobb birtokkal rendelkező gazdák közül jelöltek ki. 57 Mindkét réteget, függetlenül az éppen megművelt földjük nagyságától, a „kulákgyanús" kategóriába sorolták. 58 A különböző eredetű és társadalmi helyzetű csoportok összetartozásukat és másoktól való elkülönülésüket a tsz-ek alakításában is kifejezésre juttatták. Az eredetileg nincstelen belső telepesek jelenléte - akik általában nem tudtak vagy nem akartak önállóan gazdálkodni -, továbbá az elkobzott, de ki nem osztott állami tartalékterületek nagy mennyisége ezekben a községekben általában elősegíthette a tsz-szervezők munkáját. Többnyire az alföldi telepesek voltak az első tsz-ek tagjai. Márkó községben 1950 augusztusában Bihar és Vas megyéből érkező telepesek alakítottak tszcs-t 59 , míg Városlődön is tisztán alföldi telepesekből alakult csoport. 60 A helyiek és a felvidéki telepesek, ha mégis kénytelenek voltak feladni az egyéni gazdálkodást, külön tsz-t alakítottak. A két régi birtokos réteg „összefogása" gyakoribb volt, mint a nincstelen telepesekkel való közös tszcs, de leginkább a tiszta felvidéki és a tiszta őslakosokból álló csoport létrehozására törekedtek. 61 A tsz-szervezés sikeréért felelőssé tett apparátus - felismerve a te" 1945-46-ban az MKP tagságának 30%-a telepesekből került ki Veszprém megyében. SUKEREK L. 1970. 338. * Az áttelepítésre kijelölt német lakosok csak 1949 októberétől választhatták meg szabadon lakóhelyüket (addig a községben kellett maradniuk), magyar állampolgárságukat pedig csak 1950-től kapták vissza a 84/1950. (III. 25.) M. T. sz. rendelet értelmében. 57 A Csehszlovákiából áttelepített első 3000 magyar család közül 2849 volt földműves és 11%-uk rendelkezett 20 kat. holdnál nagyobb birtokkal. Többségüknek (37%-nak) 5-10 kat. hold közötti földje volt. TÓTH Á. 1993. 168. M MOL 276. f. 93. cs. 207. ő. e. Jegyzőkönyv a veszprémi földbirtokrendezésről megtartott megyei értekezletről. 1950. szeptember. 11. w VML. XXIII. 352. a. VB-ülés 1954. szeptember. 3. VML. XXIII. 16-1. FM. 816-8.1950. július. 18. " VML. XXIII. 352. a. VB-ülés, 1952. szeptember. 28.
