Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)

Paraszti társadalom és kollektivizálás A Rákosi- és a korai Kádár-korszak hatalmi rendszerét feltáró történeti kutatások kikerülhetetlen része az ún. hosszú ötvenes években

1 zajló kollektivizálás vizsgálata. A mezőgazdaságnak a birtokos paraszti rétegek akarata és érdekei ellenére történő ún. szocialista átszervezése a korabeli diktatórikus hatalomgyakorlás jellegzetes vonásait mutatja, míg a paraszti társadalomnak a hagyományos gazdálkodás megőrzésére tett kísérletei a hatalommal szembeni érdekérvényesítés esélyeiről és lehetséges formáiról nyújtanak képet. Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy az olyan önkényuralmi rendszerekben, mint amilyen a Rákosi-korszak volt, a központi akarat érvényre jutásának komoly akadályai nem lehettek, a történeti irodalom megállapításai szerint az érdekérvényesítés legális formáitól megfosztott társadalom mégis képes volt különböző - többnyire illegális - technikák segítségével hosszabb-rövidebb ideig ellenállni az érdekeit sértő hatalmi törekvéseknek. Az 1948-56 közötti Veszprém megyei kollektivizálást elemezve arra keresek választ, hogy a megyében a paraszti társadalom önvédelmének milyen formái alakultak ki, és annak sikerét, illetve kudarcát mennyire befolyásolták a helyi gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok. Mivel Veszprém megye a tárgyalt időszakban a mezőgazdaság „szocialista" átalakítása terén a megyék közötti rangsorban végig a legutolsók között volt, feltételezhető, hogy itt a paraszti ellenállás lehetőségei jobbak voltak, mint az ország más területein. Milyen tényezőkön múlott ez? Mi befolyásolhatta a kollektivizálás menetét? Első helyen kell szólni arról, hogy a megye gazdaságában az átlagosnál nagyobb szerepe volt az iparnak és a bányászatnak. 1949-ben az itteni lakosság 25%-a élt iparból és bányászatból (ez az arány a döntően mezőgazdasági jellegű Somogyban 14%, Szolnok megyében pedig 16% volt).

2 Iparában nagy súllyal voltak jelen azok a bányászatra épülő nehézipari ágazatok (kohászat, 1 Az MDP hatalomra jutásától, 1948-tól a kollektivizálás befejezéséig, 1961-ig tartó időszak. 2 Az 1949. évi népszámlálás. 8. 1950. 198-199. Veszprém megyében (1948-1956) FARKAS GYÖNGYI