Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Knézy Judit: Életmódváltozások Somogy megyei falvakban (1945-1970)
meg, amikor nyilvánvaló volt, hogy továbbra sem lehet földekbe fektetni a pénzt, csak építkezésbe, autóba, kisebb felszerelési eszközökbe. De ekkor már a sátortetős házak voltak divatosak több lakószobával, előszobával, fürdőszobával, esetenként garázzsal. A házak külső kialakítása, fala, kerítése, az előkert már új divat szerint készült, egyre kevesebb maradt a fehérre meszelt tornácos, hagyományos ház. De az új házakban egy ideig továbbra is egy szobát, konyhát laktak télen, és a fürdőszoba még sokáig el se készült. Egyesek a Balatonnál villát építettek ebben az időben. A tsz-tagok kérhettek építési kölcsönt, és a tsz építési brigádja is segített a munkában. De az anyagi gyarapodás tekintetében különbségek voltak ez egyes községek között, de még a termelőszövetkezeteken belül is. Pl. Csurgón a „közösben" 1953-ban is bennmaradtak kaptak annyi kedvezményt, hogy ők már 1960-tól megkezdték a rangosabb építkezést, és férjhez menő lányaiknak új bútort, pl. „üvegtetejű" asztalt is vehettek. Akik kiléptek a termelőszövetkezetből, azok nehezebb helyzetben voltak, visszalépésük után évekkel később kezdték el házaik felújítását vagy új házak építését. Vannak falvak, ahol viszont jószerivel az 1930-as évektől kezdve nem történt lényeges építkezés, mint Somogydöröcskén, amely ma helyi védettségű műemlék falu. Kisbajomban kevés új ház készült, a helység néhány utcasora ma helyi védettséget élvez. 35 A Balaton mellett már az 1950-es évek végén megindult a lakóházak korszerűsítése és kibővítése vendégek fogadására. Az 1980as évektől már egyre inkább az emeletes házak építése vált divatossá, ebben az időben a felnőtt nemzedék már kényelmesen akart élni és városi mintákat követni, bár szám szerint sokkal kevesebb ház épült. Igyekeztek a módosabbak minden családtagnak külön szobát biztosítani. A lakásberendezések kérdésében még több színű a változások rajza. Még nagyobbak a különbségek a népesebb, forgalmasabb, városiasabb települések esetében az egyes rétegek lakásberendezésének alakulása között pl. Marcaliban, Csurgón, Tabon, mint a kisebb, a közlekedéstől jobban elzárt helyen lévő falvakban, ahol egységesebb és lassabb a lakásberendezés alakulása. A háború idején kitelepített falvak népe visszaköltözésekor többnyire üres házakat talált, s eleinte innen-onnan használt bútorral töltötték meg azokat. A volt nagygazdák egy része a Zselicben és Belső-Somogyban kevesebbet adott a szobaberendezésre, mint a gazdasági épületek építésére, így előfordult, hogy még az első szoba sarokpadjáról lestek a hatóság embereit, a begyűjtést végzőket 1956 előtt. De gyakori volt még ebben az időben a párhuzamos szobaelrendezés is. (4. kép) A magukra e tekintetben is adóknál az 1920-as évek végétől már hálószobás szobaberendezést kapott a lány férjhezmenetelekor, esetenként konyhakredencet, asztalt és két hokedlit is. 36 A régi bútor vagy a hátsó szobába, vagy a pinceszobába került. Ekkor a cementlapos konyha (melegkonyha) nagy * L. SZABÓ T. 1993. 16. sz. Önkormányzatok által elrendelt helyi védettség 1990-től vált lehetővé * KERECSÉNYI E. 1980.13-60. KNÉZY J. 2001.110. L. KAPITÁNY O. gyűjtései MMgMA IV. 995. (Szenna), 1012. (Kaposfüred).