Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Knézy Judit: Életmódváltozások Somogy megyei falvakban (1945-1970)

ban értő volt parasztgazdák bekerültek a vezetésbe.

18 A háztáji gazdálkodás révén önálló tevékenységhez és jelentős keresetpótláshoz jutottak. Később felváltották őket felsőfokú végzettségű szakemberek. Hamarosan gondot okozott, hogy míg az 1970-es évekig munkaerőhiány volt, később a gépesítéssel egyre kevesebb szükség volt a kézi munkásokra. Ez újabb elköltözéseket, illetve ingázást eredményezett. A városias helyek közelében egyre többen vállaltak munkát vendéglátóiparban, gyárakban. Idényjellegű munkahelyeken még az idősebbek is elhelyezkedtek, a nők takarítóként, pincérként, a férfiak raktárosként, hivatalsegédként vagy éjjeliőrként dolgoztak, mint bejárók. A nagyobb községekben tsz-melléküzemek és különféle gyárak leányvállalatai adtak munkát főként a nőknek, csak részben a férfiaknak (Marcali, Karád, Nagyatád, Lengyeltóti, Tab, Csurgó stb.). Fiókvállalatok létesítése éppen a képzetlen, olcsó munkaerő miatt érte meg a gyáraknak.

19 A Balaton mellett az 1950-es évek közepétől egyre nagyobb lehetőségeket teremtett az idegenforgalom a part menti és távolabbi helységek lakóinak is, szobakiadással, élelmiszereladással szereztek pénzt, illetve dolgoztak az építő- és szolgáltatóiparban. Az 1960-as évektől kezdtek nyaralókat építeni a távolabb lakó falusi családok is. Az idősebb családtagok foglalkoztak azzal, hogy rendben tartották a villát és kiadták nyárra fizetővendégeknek. A tanácsok, termelőszövetkezetek összevonásával, az iskolák körzetesítésével egyes területek aprófalvas települései magukra maradtak, és mára Gyűrűfű sorsa fenyegeti ezeket (1. kép), mint Marcali, Tab környékének, a Dráva mentének és Zselic területének egyes helységeit.

20 A FALUBAN DOLGOZÓK CSOPORTJAI KÖZÜL A VOLT URADALMI CSELÉDEK PROBLÉMÁJA Somogy megye e társadalmi rétegének XX. századi életéről csak néhány adatközlés, kisebb feldolgozás jelent meg (Vargha Károly), valamint volt cselédek visszaemlékezései, főként az 1945 előtti időről (Gelencsér Sándor, Jeli József, Papp Ilona, Szelei Balázsné).

21 Igazán sokoldalú, gondolatébresztő mű, amely leírta a cselédélet mindennapjait, érzékeltetni tudta légkörét, a cselédek mentalitásának jellegzetességeit, Eperjessy Ernő munkája. A délkeleti Zselicben és környékén élő uradalmi cselédek XX. századi nyelvjárásáról, szellemi kultúrájáról, családi, közösségi életéről és e közösségek 1945-60 közötti gondjairól is összefoglalót adott.

22 Részben vele együtt vizsgáltuk 1999-2001-ben e területen a majorokból verbuválódott újgazdák sorsát, beköltözésüket a kitelepített né" SIMON J. 1996. 80. 1998. 30. GÁLNÉ JÁGER M. 2002.110-116. "GYENES L. 1988.158. "HAJDÚ Z. 1985.541. ' VARGHA K. 1941. SZELEI BNÉ. 1975. PAPP 1.1975. 2 EPERJESSY E. 1990. 9-20. 2000. 357-375.