Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Knézy Judit: Életmódváltozások Somogy megyei falvakban (1945-1970)
tül. 8 A falusi közösségek megtartották - minden politikai, gazdasági, társadalmi változás ellenére - összetartó erejüket, egyfajta ellenőrzést gyakoroltak tagjaik felett, s a tagok igyekeztek betartani a helyi együttélési normákat. Különbségek adódtak a hangadó személyeket illetően. Ahol a „régi gazdák vagy pógárok" többségben voltak, hozzájuk alkalmazkodott mindenki, ahol több volt a beköltöző, ott részben szóhoz juthattak a tekintélyesebb, eredményesebb volt uradalmi cselédek, vagy a felvidéki gazdák is (pl. a sváb eredetű falvakban). A cselédek, volt nincstelenek igyekeztek a paraszti modelleket követni akkor is, ha a hatalom épp a paraszti értékek lejáratására, a gazdag parasztok életének lehetetlenné tételére törekedett. Az iskola, talán korábbi jó hagyományainak köszönhetően is, egyik bázisa lett a sajátos helyi kezdeményezéseknek, azért is, mert központi kérdéssé vált a gyermekek továbbtanulása, boldogulása. A legtöbb szülő nem akarta, hogy gyermeke „paraszt maradjon, mint ő". Az iskolai rendezvények, események (évnyitó, évzáró, farsang, színjátszás, sportversenyek, a gyermekek szereplése) fontos közönségszervező erővé váltak. Ahol korábban is egészséges szellemű közösség volt és még éltek azok a személyek, akikben megbízott a falvak népe, s akik képesek voltak mozgósítani az embereket, ott 1945 után is - a beköltöztetések, kuláklisták, kitelepítések és a falu életébe való erőszakos beavatkozások ellenére - könnyebb volt a lakosság összetartozás-tudatát megőrizni, értékeket képviselni, terjeszteni, mint másutt. Ahol a Gyöngyös bokréta mozgalom hatására néptánccsoportok alakultak az 1930-40-es években, vagy ahol hímző asszonyok dolgoztak, ahol gyűjtöttek Gönczi Ferenc kérésére tárgyakat, adatokat 1945 előtt, ott az 1950-es évek néptáncmozgalma 9 , később az önkéntes nyelvjárási, néprajzi gyűjtőpályázati, majd a honismereti mozgalom 10 , páva- és hímzőkörök eredményeket értek el, s az iskola is nagyszerűen fel tudta készíteni diákjait a tovább- tanulásra (pl. Karád, Csurgó, Csurgónagymarton, Somogyudvarhely, Berzence, Csököly, Lakócsa). De nem lebecsülendő azoknak az ifjú tanároknak, falusi értelmiségieknek a szerepe, akik az 1950-es évektől kezdve igyekeztek a helyi közösségek hatékony tagjai lenni. DEMOGRÁFIAI ADATOK, NÉPMOZGÁS 1945-70 KÖZÖTT SOMOGYBAN Már a háború alatt, de közvetlenül utána is történtek ideiglenes vagy végleges beköltözések a somogyi falvakba. A földosztás előtt is betelepedtek családok a pusztákról, külterületi helyekről. Jugoszláviából elüldözöttek is érkeztek, aki* Már a szovjet hadsereg is összeírta a számára zavaró, ellenségesnek tartott szervezeteket a háború alatt és 1945ben, ezután megsokasodtak az összeírások. SML V. 239. 1946. Felsőmocsoládi körjegyzőség iratai ' MORVA Y P.-PESOVÁR F. 1954. " Erről rendszeres beszámolók találhatók a Somogyi Honismereti Híradóban 1970-től (1990-től Somogyi Honismeret a címe).
