Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Korkes Zsuzsa: Rozmaring a magyarországi paraszti ünnepnapokban

meg egymást az örök boldogságban. E szó mondásom, dicsértessék a Jézus Krisztus."

28 Az ország számos vidékén megfigyelhető, hogy a rozmaring végigkísérte a lakodalom szinte minden mozzanatát. Bagón a menyasszony a lakodalom előtti napon meghívta lánypajtásait rozmaringot aranyozni, mert az aranyporos rozmaring nemcsak a vőlegény kalapján díszlett, hanem a vőlegényes násznép valamennyi férfi vendégét megillette. Mikor átmentek a lányos házhoz kikérni a menyasszonyt, akkor a lánypajtások minden férfi vendég fejéről levették a kalapot, fölbokrétázták, és csak úgy adták vissza, ha fizettek érte. A bokréta búzakalászhoz hasonló rezgőszál volt, mellette a rozmaringág, amely körbefonta a kalapot. Ez a szokás az 1930-40-es években szűnt meg, azóta viaszbokrétát adnak a férfi vendégeknek. Az ikladi sváboknál a vőlegénynek az eljegyzés napjától a lakodalomig minden jelesebb ünnepen viselnie kellett a rozmaringos kalapot. A három hoszszabb szál rozmaring mellé egy szál szagos muskátlit tűztek. Palóc vidéken, Felsőtárkányon a vőlegénynek nem járt rozmaring, mert a kendőzésnek nevezett eljegyzés után már nem illette meg, csakis a legényeket.

29 Egyes helyeken a menyasszonyi koszorú alá erősítettek rozmaringágat, amit szűzkoszorúnak is mondtak. Máshol pedig a menyasszony mellére tűztek egy szálat. Ikladon a koszorúslányok az 5-6 éves kislányok fejére is kötöttek rozmaringkoszorút. Az erdélyi Mezőségen, Széken máig rozmaringból készítik a menyasszonyi pártát.

30 Mikor elszáradt a rozmaringág, akkor a legtöbb helyen a menyasszonyi koszorú mellé tették, bekereteztették és a tisztaszobában felakasztották a falra. Az Ipoly mentén a megesett lány fejére nem tették fel a fátyol rögzítésére szolgáló kis rozmaringkoszorút, mert az csak a szűzlányokat illette meg. A rozmaringkoszorúnak varázserőt is tulajdonítottak. Ha valaki belefulladt az Ipolyba, bedobták ezt a vízbe, s ahol a koszorú a víz színén körözött, ott kellett a tetemet keresni. Ha mégsem jártak sikerrel, annak a hagyomány értelmében az volt a magyarázata, hogy nem szűz fejéről származott a koszorú.

31 A lakodalom szokásrendszerében némely községben a rozmaring mellett igen jelentős szerepet kapott az alma is, mely mint Dankó Imre kutatásaiból ismert: „az alma a szerelem szimbóluma. Jelképezi... a gyermeket a szerelem gyümölcsét, ill. magát a szerelmet, ami termékeny."

32 A Galga menti Domonyban az esküvő napján két koszorúslány vitte szét a rozmaringos almát a násznagynak, a papnak és a férfi vendégeknek, akik ezért fizettek. Ez a pénz a koszorúslányé lett, mert ő adta az almát és a rozmaringot. Mikor átadta az almát, akkor verset mondott: 28 LACZUS GNÉ. 1999. 138-139. N BAKÓ F. 1987. 111. 30 NÉMETHNÉ FÜLÖP K. 2001. 89. 31 KAPROS M. 1986. 94., 110. 31 DANKÓ 1. 1962. 559-560.