Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Beck Tibor: A filoxéravész hatása a magyar szőlő- és bortermelésre

A filoxéravész hatása a magyar szőlő- és bortermelésre BECK TIBOR A filoxéravész a XIX. század végének egyik legjelentősebb agrártörténeti eseménye volt, amely egész Európát érintette, és alapvető hatást gyakorolt a magyar szőlő- és borgazdaságra is. A kártevő pusztítása nyomán a hagyományos magyar szőlőterületek 90%-a elpusztult, a szőlőbirtokosság körében óriási mértékű vagyonvesztés, a kisbirtokosok körében pedig elszegényedés és munkanélküliség következett be. Mindez hozzájárult a faluközösség bomlásához, a nagyvárosokba, valamint a tengerentúlra való elvándorláshoz. A filoxéravész a birtokkoncentrációt és a tőkés árutermelő nagyüzemek létrejöttét is elősegítette, végső soron pedig a magyar szőlő- és borgazdaság gyökeres megváltozását, területi átrendeződését, újjászületését eredményezte. A kártevő okozta gazdasági-társadalmi változások tehát igen jelentősek. A filoxéra megjelenésekor (1875) a magyar mezőgazdaság éppen a tőkés átalakulás legnehezebb szakaszában volt. A feudális nagybirtok ekkor alakult át bérmunkát alkalmazó tőkés nagyüzemmé, a volt úrbéres földeket birtokba vevő kisgazdaságok éppen hogy a megélhetést biztosították tulajdonosaiknak, a föld nélkül maradt népesség pedig agrárproletárként, cselédként kereste meg kenyerét, vagy a városokba, a fellendülő iparba, illetve a tengerentúlra vándorolt. Ezt a folyamatot a szőlőtermelő kisbirtokosok estében a filoxéra pusztítása felerősítette. A szőlőterületek csökkenése és a borhiány ugyanis egyrészt a kisbirtok vagyonvesztését, másrészt a tőke, sőt a spekulációs tőke (borhamisítás, borcsempészet) behatolását és térnyerését, tehát nagymértékű vagyoni átrendeződést jelentett, aminek a kisbirtokos szőlőtermelő réteg létszámának a csökkenése, illetve a modern, tőkés nagybirtok súlyának a növekedése lett a következménye. Tanulmányunkban ezért a filoxéravésznek a magyar szőlő- és borgazdaságra gyakorolt hatását a szőlőterületek csökkenésének, a borhamisítás fellendülésének és a szőlőbirtokos társadalmi rétegek sorsának bemutatásával próbáljuk meg felvázolni.