Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csoma Zsigmond: A régi magyar, hungaricum szőlőfajták történeti-ökológiai, ethno-ampelográfiai vizsgálata (A középkortól a XX. század közepéig)
mett. 30 Rendkívül bőtermőnek a szlankamenka, bogdányi dinka, hosszúnyelű, Mirkovácsa fajta mutatkozott, nemhiába, hiszen ezek a pontuszi fajták a balkáni szőlő-borkultúra északabbra húzódásával éppen a gyalogművelés évszázadok alatt szelektálódott, bevált fajtái voltak. Mind a természeti, mind a műveléstechnikai igénybevételt jól tűrték és viszonylag bő termést hoztak. A gyalogművelést jól bíró, bőtermő és minőségi bort adó fajták közé sorolta a Borászati Lapok még a kadarkát, sárfeketét, fehérdinkát, rakkszőlőt, juhfarkot és a kövidinkát. A gyalogművelés a XIX. században fő és elterjedt művelési móddá, karó-támrendszer nélküli eljárássá vált a Kárpát-medence közepén. Csak szűk és kis visszhangú vita folyt a Falusi Gazdában 1864-ben arról, hogy a karózatlan, gyalogművelésű szőlőtermesztést az igénytelensége és alacsony borminősége miatt egy-két szőlősgazda helytelenítette. 31 . A METSZÉSI ELEMEK HOSSZA ÉS A TŐKETERHELÉS A PARASZTI SZŐLŐKBEN Termőegyensúly A termőegyensúly fenntartásának fontosságát a szakirodalom már korán felismerte. A nagy hatású Germershausen 1785-ben azt írta, hogy a tőke állapotát, kondícióját, korát kell figyelembe venni, de mindig úgy metszeni, hogy alacsony maradjon, ne kopaszodjon fel. 32 Más metszést javasolt már a XVIII. századi nyugat-európai szakirodalom a tőke kialakítására és mást a termőkor idejére. A vegetatív és a generatív rész egyensúlyát hirdette Chaptal amikor azt írta, hogy minél több vesszőt hagyunk a tőkén, annál többet teremnek, de a bor minősége is annál csekélyebb lesz. 33 A tőkék termőegyensúlyát könnyen felborította a metszők hozzá nem értése, a metszés elhanyagolása. A XVIII. század végén, 1786-ban írta a devecseri tiszttartó a metsző parasztemberekről a prefektusának: „az jó vastag venigét nézik csak, az vastag vinegejü Szőllő Szokot pedig rosz fajta lenni, mert hogy nem igen terem csak az veszszőben veszi erejét kövér, és szép reája nézni." 34 Az allodiális szőlőket robotban metsző jobbágyok nemcsak hanyag munkát végeztek, hanem nem is értettek a metszéshez. Ezért utasította külön, pl. 1814 márciusában az uradalmi kormányzóság az ispánt - mikor az előszállási uradalmi szőlőhöz (Fejér m.) herczegfalvi robotosokat rendeltek ki -, hogy megfelelő embereket válogasson ki a metszés munkájához. „A metszők olyan okos és értelmes emberek legyenek, akiknek keze 30 Borászati Lapok, 1895. 424. 31 Falusi Gazda, 1864. 345. A gyalogművelés elterjedésére, történeti kérdéseire, térképre vetített területi nagyságához vö. CSOMA Zs. 1982. 54-56. 32 GERMERSHUSEN 1785. IV. 413-414., 428-429. 33 FÁBIÁN J. 1805. 32-33., MITTERPACHER L 1815. 20., 21., 22., 23. 34 Veszprém Megyei Levéltár D. Devecser. Capsa 8. Nr. 86. Devecseri Dominiumbeli Relatiok.
