Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

FEHÉR GYÖRGY: Egy agrárszakoktatási intézet tangazdasága: Keszthely (1865-1945)

bikák eladásából befolyó bevételek az ágazatot nyereségessé tették. Az akadémia szarvasmarhatenyészete a két világháború közötti években - országosan is kiemelkedő eredményeket elérve - segítette az ágazat fejlődését. A gazdaság juhtenyésztése már 1914 előtt országos hírnévre tett szert, s ezt az előkelő helyet a két világháború közötti évtizedekben is megtartotta. Az állomány tenyészértékének megőrzése céljából rendszeres lehetőség nyílt tenyészkosok külföldi beszerzésére. Először Németországból, később pedig több alkalommal Franciaországból történtek vásárlások. A tanintézet juhászata rendkívül fontos szerepet játszott a hazai húsmerinó tenyésztésében, hiszen „vérfelfrissítő anyagul szolgált az egész ország hasonló irányú tenyészeteinek".

39 Az itteni állomány kiváló értékét számos hazai nagydíj is bizonyította, értékét külföldön, elsősorban Csehszlovákiában is ismerték, ahol a keszthelyi tenyészkosok rendszeresen piacra találtak. A juhtenyésztés prosperálása a nagy gazdasági válságig tartott, utána tartós dekonjunktúra időszaka következett. Az állomány fenntartását a Földmívelésügvi Minisztérium szakmai indokok miatt még a nehéz időben is támogatta: „További fenntartása csak azért indokolt, mivel kötelessége egy állami intézménynek a köztenyésztés érdekében áldozatot hozni és ráfizetéssel is fent kell tartani közérdekből a tenyészetet vérfelfrissítés céljából".

i0 A sertéstenyésztés súlya és gazdasági jelentősége nem érte el az előző két ágazatét. Korábban szőke mangalica tenyésztésére rendezkedtek be, de a hússertés iránt megnyilvánuló egyre élénkebb kereslet a 30-as évek elejétől a tenyésztési irányt módosította. Mangalica helyett yorkshire kant és 12 ugyanilyen vérvonalú kocát szereztek be. A törzsállományt 1-2 kan, 10 körüli koca alkotta, évente átlag 60 malacot neveltek fel. A legértékesebb egyedeket tenyészállatként értékesítették, az ilyen célra el nem adható koca malacokat és ivartalanított kanokat a helybeli hentes-mészáros vásárolta fel. Kert és szőlő A 7 kat. hold nagyságú akadémiai kert a gazdaság mellett helyezkedett el, változatos talajának köszönhetően minden gyümölcs termesztésére alkalmasnak bizonyult. Maga a gyümölcsös 4,5, a faiskola 1 kat. holdat foglalt el. Itt volt az ország legnagyobb pomológiai gyűjteménye, ezért a törzskönyvezett fákról oltó vesszőket és szemzőhaj tásokat készítettek és adtak el az ország minden tájára. A kertészet a fajtagyűjtemény fenntartása mellett kiemelten fontos szerepet vállalt a Balaton környékének gyümölcstermesztése szempontjából is. Nagybani termesztés céljaira megfelelő oltványokat állítottak elő és ezeket értékesítették." Az 1914 előtti időszakhoz képest lényegesen kevesebb számban kellett költségtérítés nélkül facsemetét és oltványokat a minisztérium által meghatározott intézményeknek és magánszemélyeknek átadni."

2 A zöldségtermesztés csak oktatási célokat szolgált, és kis területre (0,5 kat. hold) szorítkozott.

13 Az akadémia szőlője a gazdaságtól északra, a cserszegtomaji hegy déli, délkeleti részén helyezkedett el. A birtok 16,2 kat. hold, de szőlővel csak 5 kat. hold és 400 n-öl volt betelepítve. A 21 táblára felosztott területből 15 táblát az 1914 előtt is jól bevált olaszrizling foglalt el, 22 táblában zöld veltelínit és oportet ültettek, míg l-l táblában mézes fehér és vegyes csemege volt található. 1934-ben oltványszőlő-telepítéssel megkezdték a szőlő fokozatos felújítását. Az