Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
FEHÉR GYÖRGY: Egy agrárszakoktatási intézet tangazdasága: Keszthely (1865-1945)
A szőlészetből származó bevételek két jól elkülöníthető forrásból származtak. A jövedelem egy része a jó termőképességű fajták simavesszejének eladásából fakadt, e feladat végzésére maga a Földmívelésügvi Minisztérium adott utasítást. Ezenkívül jelentős tételnek bizonyult a bor eladásából befolyó összeg. A keszthelyi bor - helyi értékesítés mellett - a fővárosban talált nagy mennyiségben vevőre. Az intézeti szőlőtermelés a gazdaság legjövedelmezőbb ágazatai közé tartozott. A bevétel különösen az első években meglehetősen nagy szóródást mutatott, az 1880-as évek közepétől azonban már kiegyensúlyozottá vált. 1875 és 1889 között a bevétel éves átlaga 2400 frt körül volt 26 , ami nem tévesztendő össze a tiszta jövedelemmel. A bevételek - kisebb ingadozástól eltekintve - a későbbiekben is ezen a szinten maradtak, illetve kisebb mértékben növekedtek. 2 " Az 1906-1910. évekre vonatkozóan rendelkezésre állnak a tiszta jövedelemre vonatkozó adatok, ezek szerint a zárómérleg, évente 4000 korona nyereséget mutatott. Ez kat. holdanként 671 koronának felelt meg. 2K Az 1910-es esztendő jövedelmezőség szempontjából egészen kiváló eredményt hozott. Az elkönyvelt 6828 korona nettó bevétel holdanként 1138 koronának felelt meg. 21 ' Csak összehasonlításképpen álljon itt a növénytermesztési ágazat legjobb évének tiszta bevétele; ez kat. holdanként 28 koronát tett ki. 30 Kertészet A kertészet kialakítására 1868-ban az intézeti major mellett fekvő 8 kat. hold, meglehetősen rossz minőségű területen került sor. A termőképesség javulását segítette, hogy az 1880as évek végére a kert 90%-án végrehajtott alagcsövezés következtében lényegesen javultak a termelés feltételei. A Földmívelésügvi Minisztérium az elsősorban oktatási célokat szolgáló kertészettől is elvárta, hogy az nyereségével járuljon hozzá az intézet általános működtetési költségeinek fedezéséhez. Annak ellenére, hogy a kertészet a főhatóság utasításait követve évente több ezer facsemetét, oltványt értékesített, nyereséget közvetlenül nem tudott kimutatni, közvetve azonban nagy segítséget jelentett a térség termelői számára. 31 II. Az akadémiai gazdaság (1920-1945) Az 1920-as években végrehajtott földreform következtében nemcsak a tangazdaság jogi helyzete rendeződött megnyugtatóan - többé már nem bérlet -, hanem valamelyest kiterjedése is növekedett, elérte a 380 kat. holdat. A gyarapodás a szántóterület vonatkozásában szinte a korábbi időszakéval megegyező (243 kat. hold), annál jelentősebb viszont a rét (71 kat. hold) és a legelő esetében. Ez a tény előnyösen befolyásolta a gazdaság szerkezetét, hiszen a korábbi időszakban éppen a kaszáló és a rét területének csekély volta okozott állandó takarmányhiányt, és korlátozta az állattenyésztés jövedelemtermelő-képességét.
