Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

Három águ vas villa 2 Vasgereble 1 Bágj'og öntöző 5 Káposzta Nagy gyalu 1 Ugorkás Hordótska 3 Kertész kötél 1 Meleg ágyra való ablak megavult a Kertben. 13- " A kertészeti szerszámok, eszközök sokfélesége mellett az uradalmi kertésznek a különböző kertészeti berendezéseket is karban kellett tartania, hiszen ezek nélkül termelni, szaporítóanyagot előállítani, palántát nevelni nem tudtak volna. Ezeket a kertészeti berendezéseket sokszor maguk a kertészek állították elő, építették meg. A Rádai Uradalom pl. a birtokaira kiadott utasításban külön hangsúlyozva rögzítette az alábbiakat: ,4 kertek kerítésének a meleg ágyak és hajtató kasznák mind alkotmányinak mind öveg ablakjaiknak jó állapotban való tartása..." az uradalmi kertész feladata.

1

" Az uradalmi kertészek társadalmi helyzete A magyarországi bérmunkásság történetében a béresek és a kocsisok rétegződéséhez tartoztak a mennyiségileg kisebb számú, de minőségileg, ill. produktumban, vagy haszon szempontjából fontos munkát végzők, a vincellérek és kertészek is.

9i A cselédségen belül a nagygazdaságokban, uradalmakban ugyanis speciális jogállást élveztek. Azonban az uradalmi kertészeknek az uradalmakon belüli alacsony száma, ugyanakkor a magasabb fizetésük, a külön házuk, a rájuk bízott nagy értékű növénykultúrák, a kölföldi, ismeretlen növények, virágok, gyümölcsök ismerete miatt, a lehatárolt és meghatározott munkakörük és feladataik alapján, valamint a speciális munkájuk, eszközeik és szaktudásuk révén a társadalmi presztízsük nagyobb volt, mint a többi konvenciós cselédé. Hol a szőlő, vagy valamelyik kerti ágazat jelentőségre tett szert, ott a szerepük, feladatuk, jelentőségük is ennek megfelelően nagyobb volt. A jobbágyok előtt a társadalmi emelkedés útja a 18. században nehezen volt megvívható. Vagy szerződéses jobbággyá váltak az örökös jobbágyi létből, ritkán, de uradalmi ispánná, vagy béresgazdává, vincellérré is válhattak.

93 Az uradalmi kertész társadalmilag jobban elfogadott, az uradalmi vezetők részéről meghallgatott, partnerként kezelt szakmai irányító volt. Ugyanakkor a jobbágy-paraszti társadalmi szintről tekintve, mint állandó, különleges uradalmi alkalmazott, akár egy házassággal óhajtott és elérhető életszínvonalat jelentett. Nem lehetett ugyanis véletlen Szabadi Antal fiskális 1755. évi jelentése a veszprémi püspöknek Szénás Sára fortélyáról, mellyel magát a kertész fiával eljegyeztette.

94 Az uradalmi kertészek kiváltságos helyzetét az is mutatja, hogy pl. Keszthelyen volt olyan időszak, amikor a kertészek a Festetics-kastély személyzeti konyháján étkezhettek.

93