Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a két világháború között

laboratóriumot, és húsvizsgáló állomást létesített. Ugyancsak ő szervezte meg a székesfővárosi baromfivizsgálatot is. A szaklapokban („Gyógyászat", állatorvosi Lapok", „Magyar Húsiparosok Lapja") megjelent publikációi a baromfiak húsvizsgálatán kívül kiterjedtek a baromfi és vadhús árusítására is. 1928-bíin a főváros megbízta a közvágóhidak igazgatóságát a hússzékek, egyéb húsfeldolgozó műhelyek, raktárak, valamint a hús-, baromfi-, hal- és vadárusító helyek rendszeres ellenőrzésével, így Semsey 1930-tól egyre többet foglalkozott a kereskedelmi, piaci húsvizsgálattal. Az ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz a szakmai alapokat ugyancsak ő dolgozta ki. Semsey tekinthető a bakteriológiai húsvizsgálat hazai megteremtőjének, akinek klasszikussá vált megfogalmazásai a Vr. -ben már szerepeltek. A Vr. 401. paragrafusa a baromfi-, a vad- és a halhús árusításával foglalkozik, az 335. paragrafus a baromfikolerában és a baromfipestis miatt kényszervágott egyedek hullákhoz hasonló ártalmatlanítását írja elő. Egyébként a Vr. élelmiszerhigiéniai vonatkozású 74-102. paragrafusai nem tértek ki a baromfira. Ezért adta ki a fóldmivelésügyi miniszter 1938. december 30-án kelt 100.400. számú rendeletét a baromfihús árusításának ellenőrzését szabályzó rendelkezések kiegészítéséről, amely a baromfi húsvizsgálatának, megjelölésének, szállításának és árusításának részletes szabályait tartalmazta. Az akkoriban még vitatott néhány eset miatt hozta meg a belügyminisztériumban szervezett Kihágási Tanács a 9.870/1943. Kih. sz. ítéletet, amely szerint Budapest székesfőváros területén a vállalati étkezdékben a baromfihús elfogyasztása közfogyasztásnak minősül.'"' A kacsatojások közvetítő szerepének tulajdonították a madártuberkulózis emberre való átterjedését, mivel bennük a kórokozók fél évig is életképesek maradhatnak. A nyersen is fogyasztott kacsatojásokban lévő tuberkulózis bacillusok az ember egészségét veszélyeztetik, erről írt Klimmer a Münchner Medizinische Wochenschrift-bcn (1931)-'' Megállapítottak kacsatojás héján és tartalmában előforduló Bacillus enteritidis (Salmonella-baktérium) okozta élelmiszermérgezéseket is. A két világháború közötti időben főként a fertőző baromfibetegségek oktanára vonatkozó ismeretek bővültek, és leküzdésük rendészeti intézkedései fejlődtek ki. A hatásos megelőző védőoltások, valamint a gépi keltetés és az állománycserés nagyüzemi tartás lehetőségeinek kiaknázásán alapuló, nem specifikus preventív módszerek már a második világháború után születtek meg. JEGYZETEK 1. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete alapszabályai az 1927. évi június hó 15-én tartott rendes évi közgyűlés által elfogadott módosításokkal. Az Országgyűlés Könyvtára 289/1931. In KECSKÉS S. 1991. 218-219-P2. MARTHA Zs.1990. 331-334.p. 3. FÜR L. - PINTÉRJ. szerk. 1987. 99-100. p. 4. MARTHA Zs. 1990. 326-327., 342.p. 5. ZIMMERMANNÁ.- ZIMMERMANN G. 1939.1.k. 196,p., lik. 152. p, IILk. 175. p.