Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a két világháború között

feladatkört látott el: diagnosztikai tevékenység, oltóanyag-ellenőrzés és a járvány elleni védelem tökéletesítésére irányuló tudományos kutatás. A baromfitelepeknek 1929-ben állatorvosi ellenőrzés alá vonásának irányításával is Manningert bízták meg. Neki köszönhető, hogy az állategészségügy rövid idő alatt elérte a humán közegészségügy színvonalát. 1943-ban az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatói tisztségének átadása után a Bakteriológia, immunitástan és általános járványtan c. könyv írásába kezdett, amelynek a háború alatt elpusztult kéziratát 1945 után újból megírta." Marek József professzor mellett dolgozott <u. Állatorvosi Főiskola belorvosiam tanszékén az 1910-es években Csontos József, aki cikkeiben, tanulmányaiban szintén főleg baromfibetegségekkel foglalkozott. 1925-ben a madarak fertőző betegségeinek kór- és gyógytana tárgyköréből magántanárrá habitálták. Az 1929-ben létesült Országos Állategészségügyi Intézet (OÁ1) munkatársaként valamennyi laboratóriumi vizsgáló eljárásban nagy gyakorlatot szerzett, és változatos kutatómunkát végzett. Az OÁI a mintaközségekben nemcsak vizsgálatokat végzett, hanem tanácsaival is elősegítette a baromfitífusztól és a baromfigümőkórtól való mentesítést. Rohonyi Miklós laboratóriumi útmutatójában az immunológiai alapok után gyakorlatiasan ismertette a baromfikolera, a baromfi-paratífusz és a baromfihimlő elleni vakcinázás, valamint a spirochaetosis gyógykezelésének módszereit, a betegségek tüneteit, kórbonctani elváltozásait, továbbá laboratóriumi vizsgálatának módszereit. A baromfi-orvostudomány ismeretkörének fejlődése A kórtani ismeretek a fertőző, a parazitás és a nem fertőző betegségek körében terebélyesedtek ki. Fertőző betegségek A fertőző betegségek közül a vírusok és a baktériumok által okozott betegségekről lesz szó. A gombás betegségeket akkoriban a belgyógyászat a szervek betegségei körében tárgyalta. Vírusok okozta betegségek A baromfipestis (un. ázsiai baromfipestis) kórokozóját, pontosabban a Newcastle betegséget előidéző paramyxovírust hazánkba a baromfiforgalommal, Ausztrián át Olaszországból hurcolták be, ahol már ősidők óta ismerték (lombardiai tyúkpestis), és 1878-ig a baromfikolerával azonosnak tartották. Hazánkban először Petényi Salamon, 1833-ban, írta le, majd a járvány 1903-ban, 1910-ben és 1913-ban jelentkezett, amely Európában időnként nagyobb földterületen okozott komoly veszteségeket. Magyarországon 1914-1941 között nem volt ismeretes. 1941-ben, más európai államokkal egyidejűleg jelentkezett hazánkban, és több éven át súlyos veszteségeket okozott mindaddig, míg később (1950 után) jelentőségét nem