Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között
1934 13 2.2 0.44 1935 16.8 2.3 0.4 1936 16.7 2.15 0.43 1937 20.4 2.15 0.44 A műtrágyázás pénzügyi hatása azonban pontosan csak a gazdasági év végén állapítható meg. A felmerülő költségeket (műtrágya ára, szállítási költség, kiszórási költség) ugyan pontosan ismerték a gazdálkodók, de a termény majdani árának bizonytalansága kétségessé tette az alkalmazás gazdaságosságát. A búza évenkénti átlagárainak változékonysága függeüen volt a termelő gazdáktól, sőt gyakorlatilag az államtól is. A mezőgazdasági termelésre egyébként is jellemző az eredményességét nagymértékben befolyásoló, előre nem tervezhető hatások (időjárás) szerepe. Az előbbihez hozzáadódva a termény árának bizonytalansága olyan mértékben tervezhetetlenné tette a gazdálkodást, hogy a gazdák nagy többsége már nem vállalt ekkora kockázatot, és inkább lemondott a műtrágyák használatáról. Különösen a kisebb birtokon gazdálkodó, egyébként is tőkehiánnyal küzdő gazdaságok hagytak fel a műtrágyázással. A cukorrépa, mint a műtrágyát legjobban megháláló és az egyik legrégebben műtrágyázott növény, esetében más volt a helyzet. A búza termelésével szemben a cukorrépa szerződéses termeltetése elkerülte a bizonytalan felvásárlási árból fakadó kockázatot. A vetés idején már biztosítéka volt a gazdának arra, hogy előre meghatározott áron értékesítheti termését. így lehetőség nyílt, a termelési költséget növelve, megfelelő műtrágyákat alkalmazni, annak tudatában, hogy kifizetődik a termelés. Szemléletesebbé teszi a termények és a műtrágyák árának összefüggését a műtrágya-fogyasztással a 9. táblázat. 24 Az előbbi adatok alapján kiszámítható, hogy egy mázsa 18 %-os szuperfoszfátért (Budapesten, szállítási és kiszórási költség nélkül) mennyi búzát, illetőleg cukorrépát kellett adnia a gazdának, és abban az évben mennyi volt a szuperfoszfát fogyasztásának arányszáma a két világháború közötti legjobb évhez viszonyítva. A termények és a műtrágyák árainak viszonya jól tükröződik a műtrágyafogyasztás alakulásában. A konjunktúra éveiben nőtt, de a gazdasági válság megbontotta az árak közötti egyensúlyt. Ennek hatására erősen visszaesett a fogyasztás, ami a válság évei után is csak nagyon mérsékelten emelkedett. A termelési szerződéssel termelt cukorrépa árára ez a változás természetesen nem hatott annyira, mint a világpiaci viszonyoktól függő búzaárra. Műtrágyaárak aránya a terményárakhoz viszonyítva és a szuperfoszfát fogyasztása Magyarországon. (1924-1937) 9. táblázat Év Búza Cukorrépa Szuperfoszfát átlagos árai pengőben mázsánként kg %-ként 1924 39.5 368 27.5 1925 25 304 51.1 1926 28.5 310 66.5 1927 30.5 342 91 1928 32.5 .304 100 1929 41 323 76.7
