Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között

Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER I. Hazánk mezőgazdaságának teljesítményét a két világháború közötti rövid, alig két évtizedes időszakban összességében a stagnálás, illetve jó néhány területen a visszaesés jellemezte. A gazdaság látszólagos változatlanságának hátterében azonban szélsőséges hullámzás rejlett. így volt ez a mezőgazdaság fejlettségét, a termelés színvonalát sok szempontból meghatározó műtrágya-felhasználással is. A magyar mezőgazdaság első világháború előtt elért eredményeit az 1920-as évek első felében még megközelítem sem sikerült. A világháború pusztításai és a trianoni békeszerződés gazdasági következményei súlyos terheket rótt a mezőgazdaságra. A területvesztés következményeként hagyományos kereskedelmi kapcsolatok szakadtak meg, és nagymértékben megváltoztak a mezőgazdaságban korábban létrejött szerkezeti arányok. A háborút követő gazdasági válság első éveiben jelentősen csökkent a műtrágya-felhasználás. 1924-ben országosan csak 4,8 kg műtrágya jutott 1 kataszteri holdra.

1 Ez a mennyiség különösen a háború előtt, 1913-ban felhasznált kataszteri holdanként kb. 12 kg-os mennyiséghez viszonyítva szembeszökő.

2 Magyarországon a műtrágyázás igen későn, csak a XLX. század legvégén jelent meg. A fejlettebb mezőgazdasági kultúrájú országokhoz képest nálunk a felhasznált műtrágya mennyisége is lényegesen kevesebb volt, de a kiszórt mennyiség az első világháborúig egyenletesen emelkedett.' Az 1920-as évek második felében a kedvező világpiaci árak alakulásának, a pénzügyi stabilizációnak és a kormányzati törekvéseknek köszönhetően a magyar gazdaságot is mérsékelt konjunktúra jellemezte.

4 A fellendülés évei nagyon rövid ideig tartottak. Magyarországon csak az 19261929 közötti időszakot értékelhetjük jó konjunktúrájúnak. A mezőgazdasági termelés ennek hatására - azonos területre számítva - elérte, sőt a konjunktúra csúcsán, 1929-ben, ha szerényen is, de meghaladta a háború előtti eredményeket. Ez a tendencia a műtrágya felhasználásában is tükröződött. 1926-ban 12,3 kg, 1927-ben 17,2 kg, 1928-ban már 20,3 kg műtrágyát használtak fel kataszteri holdanként a szántóföldön. Ez az eredmény egyben a két világháború közötti időszak legmagasabb műtrágya-felhasználási szintjét is jelentette (1. táblázat).

5 Az ország gazdasága az alaposan megváltozott körülmények ellenére újra normálisan működött. Ez a teljesítmény azonban elsősorban a kedvező külgazdasági helyzetnek volt köszönhető. A gazdasági növekedés ellenére, a háttérben feszülő számos ellentmondást nem sikerült felszámolni. Az 1929-I933. évi világgazdasági válság egy csapásra megsemmisítette az addig elért eredményeket. A túltermelési válság a gazdasági élet minden területére kihatott, de a legsúlyosabb veszteségeket a mezőgazdaság szenvedte el. Magyarországot, mint a többi agrárexportáló országot, különösen súlyosan érintette a dekonjunktúra. A búza nagykereskedelmi ára az 19241928-as évek átlagárához képest 1933-ra 36%-ra csökkent. A világpiacon lényegesen nagyobb volt a mezőgazdasági termékek árának zuhanása, mint az ipari termékek árai. Ennek következ-