Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

Sporzon Pál [id.]* (1831-1917): 1858-tól a budai Polytechnicumon a mezei gazdászattan ny. r. tanára, 1867-től a keszthelyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet igazgatója, 1874-1890-ig, nyugdíjaztatásáig a magyaróvári akadémia mezőgazdasági üzemtan és erdészettan tanszékének tanára. Szakíró, két évig az Erdészeti Lapok szerk., 1872-ben elindította a Gyakorlati Mezőgazda szaklapot. Több gazdasági folyóirat rovatszerkesztője. Szalay Imre, 1912-től báró (Bécs, 1846 - Gaifarn, Ausztria, 1917): muzeológus, iparművészeti író. Jogi tanulmányokat végzett. 1869-től a VKM-ben működött, min. tanácsos. 1894-ben a M. Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. 1916-ban nyugalomba vonult, h Művészi Ipar és a Századok c. folyóiratokban publikált. Szapáry Gyula, gr. (1832-1905): konzervatív politikus, I. Ferenc József bizalmasa, 1878-tól 1887-ig Tisza Kálmán kormányában pénzügy-, majd földművelésügyi miniszter. 1890-92-ben miniszterelnök, a kormánya által kidolgozott egyházpolitikai törvényjavaslatokat túlzottan liberálisoknak tartotta, de véleményét nem tudta elfogadtatni, ezért lemondott és kilépett a Szabadelvű Pártból. 1904-től a Hitelbank elnöke. Széchenyi Béla, gr. (1837-1918): földrajzi utazó, az 1877-78-i magyar K-ázsiai expedíció vezetője, amelyben Lóczy Lajos geológus is részt vett. Útjáról a Széchenyi Béla gr. Keletázsiai útjának tudományos eredményei c. 3 kötetes munkájában számolt be, amely német és angol nyelven is megjelent. A Mezőgazdasági Múzeum egyik leggazdagabb és legbőkezűbb mecénása. Bányai Lm. ; Kéz 212. p. [Turáni Társaság]. Széchenyi Imre, gr. (1858-1905): agrárpolitikus. Tanulmányai után aktívan részt vett Somogy vármegye gazdasági életében. Az 1890-es években az agrárius mozgalom jelentős alakjává vált. Főrendiházi tag. Részt vett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének alapításában, elindítója volt a dunántúli egyke-ellenes mozgalomnak. A homestead (védett paraszti kisbirtok) és a birtokminimum kérdésének első fölvetője és propagálója. Működött az Országos Magyar Iparegyesületben is. írásaiban agrárpolitikai, népesedési, és öröklési kérdésekkel foglalkozott. Szilassy Zoltán* (1864-1932): 1886-tól az OMGE ügyvezető titkára, 1919 1926-ig az OMGE igazgatója. A Köztelek szerkesztője, 1905-től függetlenségi programmal Temes vm. ogy.-i képviselője. Szilvay Gyula dr. történész. USA-ban lakik. Tagsága: Ziggurut Akadémia, Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság "Árpád" Tagozata. M:.A besenyők rövid története (Buenos Aires, é.n.), A barsverebélyi és nógrád-verebélyi Veréb (Hunyadi) család genealógiai adatai (München, 1977), A magyar és a testvérnépek őstörténete (San Francisco, 1984). A kairói I. Fuad Mezőgazdasági Múzeum osztályvezetője volt Egyiptomban. Szily Tamás "későbbi somogyi főispán (ha jól tudom)" (Paikert). Szokol Viübald (1888-?): festő. A Képzőműv. Főiskolán Balló Ede növendéke volt. Főleg arcképeket festett. 1915 óta több ízben szerepelt a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlatain. Naturalista. A bp.i Karmeliták és a dömsödi templom oltárképét festette. A Paikert Alajosról készült olajfestmény az ő műve, melyet az 1920-as években készített. Tagányi Károly, dr. * (1858-1924): történetíró, levéltáros, az MTA tagja. Különösen jelentős gazdaságtörténeti munkássága. 1894-től 1901-ig szerkesztette 'à Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlét. Takács Zoltán, felvinczi (1880-1964): művészettörténész. Főleg a német, majd - a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatójaként - a kelet-ázsiai művészettel, a népvándorlás kínai vonatko-