Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

Dessewffy Aurél, gr. (1846-1928): jogi, majd közgazdasági tanulmányok után 1874-1883 között ogy.-i képv. volt. Apponyi Albert pártjához csatlakozott. Az OMGE alelnöke, majd elnöke. 1906-ban a főrendiház elnökévé nev. ki, erről 1910-ben lemondott. 1917-ben IV. Károly kinevezte országbíróvá. Dohnányi Frigyes (1843-1909): tanár, zenész, gyorsíró. 1873-1905 között a pozsonyi rk. gimnázium tanára. Saját rendszerű gyorsírást dolgozott ki és annak tanítására jogot kapott. Jó gordonkajátékos volt, Liszt Ferenccel együtt hangversenyezett Pozsonyban. D'Orsay Olivér, gr.* ezredes (1845-1932). A Mezőhegyesi Ménesbirtok parancsnoka, lótenyésztéslani szakíró. Dömötör László (1837-1907): a magyar méhészet egyik úttörője, jogász, ügyvéd. A Tolna megyei Gazd. Egyesület titkára és értesítőjének szerk.-je. Cikkeket írt a Gazdasági Lapokba, a Gyakorló Gazdába és a Fővárosi Lapokba. Eöttevényi Nagy Olivér (1871-1945): ügyvéd, jogi és poütikai író. 1903-tól eperjesi, majd kassai jogakad. tanár a közjog, politika, nemzetközi jog tanszéken. 1917-18-ban Krassó-Szörény vm. főispánja. 1919-től Bp.-en élt, előbb mint nyugdíjas, majd 1922-től a Külügyi Társ. igazgatója. "A kassai és pozsonyijogakadémia kiváló tanára és rövid ideig Torontál vármegye főispánja". (Paikert) [ Külügyi Társaság]. Fadlallali el Hedad Mihály (1843, Betsabáb, Szíria - 1924, Bábolna): 1857-ben Brudermann ezredes, aki Szíriában az osztrák-magyar hadsereg részére arabs törzsméneket vásárolt, magával hozta, mint 15 éves lovászfiút Bábolnára (eredeti neve Nagle volt). 1865-ben a király pártfogásával elvégzett tanulmányai után tiszti rangot nyert a hadseregben. 1885-ben, 1897-ben és 1902-ben már ő szervezett Szíriába lóvásárlási expedíciót, egyik útjának eredményeképpen került Bábolnára az O'Baján törzsmén. A mezőhegyesi ménest, az ozorai, a debreceni ménlel epeket végigszolgálva a bábolnai telivér arab ménes parancsnoka lett. 1912-ben vezérőrnaggyá léptették elő. 1913-ban vonult nyugállományba. Műve: Utazásom Mezopotámiában és Irak-Arábiában 1901-1902.. Darányi Ignác támogatásával 1904-ben jelent meg magyar és török nyelven. Farkas Ábrahám, farkasfalvi (1836-1906): Jogi tanulmányait Bp.-en és Bécsben végezte, majd gazdasági tanulmányokat folytatott Magyaróvárott. Ezután Gömör megye szolgabírája. Gömör megyei Gazdasági Egyesület tagja. 1901-től ogy.-i képviselő agrárius programmal. Fényes László kisbéri majd battyáni intéző (Paikert). 1896/97-ben a Mezőgazdasági Múzeum leltározási és berendezési munkálataiban segített Paikertnek. Fésűs György - "a későbbi kitűnő fiumei és ceglédi körjegyző". (Paikert). Naplója szerint 1932-ben, leánya, Éva meglátogatásakor Cegléden ismét találkoztak. Feszty Béla (1868-1928): Paikert gimnáziumi osztálytársa, s egyben náluk is nevelkedő gyermek, Feszty Árpád (1856-1914) testvére. Országgyűlési képviselő és főszolgabíró lett. Fischer - Kanadában volt földművelésügyi miniszter 1900-1902 között, amikor Paikert kint tartózkodott. Forster Géza* (1850-1907): (~ János prímási jószágkormányzó, 1810-1891 - fia), mezőgazdász, agrárpolitikus, a szövetkezeti ügy szervezője, a Székelyföldi akció elindítója, 1891-től 1907-ig az OMGE igazgatója. Forster Kálmán (1858-1910): (~ János prímási jószágkormányzó 1810-1891 - fia), a földművelésügyi min.-ban a mezőgazdasági szakoktatás és kísérleti ügyek vezetője. Egyetemi évei és katonai