Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

a kitűnő módszernek volt köszönhető, amellyel ezek rendezve voltak és annak a nagyszabású intézkedésnek, amely nagy előrelátással gondoskodott könyvtára, laboratóriumai és irodáinak berendezéséről. Az egész elgondolás, úgy láttam, a gondos tervezés és sikeres végrehajtásnak kiváló példája. ... Ha az igaz, hogy Ön tényleg végleg otthagyta Egyiptomot, csak azt mondhatom, őszintén reménylem, hogy az Ön utódja képes legyen e munkát ugyanabban a szellemben és ugyanavval a teljességgel végrehajtani, mint amilyennel az az Ön igazgatása alatt elkészült. Henry Miers sk." Paikert Alajos utódjául az Egyiptomi földművelésiig)! minisztérium dr. Nagy Ivánt hívta meg. 1936 tavaszától az I. Fuad Múzeum igazgatója Zulfíkar bej, Kairó közkertjeinek igazgatója lett. Végül a múzeum ünnepélyes megnyitására 1938-ban került sor. (Ld. Abaffy László Lm.) 37 A turanizmus a századfordulón a korábbi sumér-magyar összehasonlító nyelvészeti vita helyett inkább eszmekörként jelentkezett. (Nemzeti karakter uralkodó jellegévé az erős konzervatív hagyományokkal rendelkező historizált középnemesi eszmevilág, a dzsentri mentalitás vált. - „Turáni lovas" a nemesi nemzeteszmény megtestesítője.) Tudományos felfogás: „A Túrán név számunkra annak a területnek a neve, amelyre érdeklődésünk és munkánk irányul. Századok óta viseli e nevet Nyugat-Ázsiának hol kisebb, hol nagyobb területe, rendszerint a Pamír, Irán és Kaspi-tenger között elterülő alföld." (Teleki Pál, Németh Gyula, Vikár Béla, Felvinczi Takács Zoltán 1918. évi meghatározása). Politikai turanizmus (néprokonsági feltevés): - Mérsékeltebb értelmezés szerint az egész ural-altáji népcsalád. A magyar nép az uráli népek ugor ágához tartozik, ezért vele rokon a finnugor (finn, észt, zűrjén, votják, cseremisz, mordvin, lapp és elsősorban az osztják és a vogul) és a szamojéd népek, távolabbról az altáji népek (török, tatár, mongol, tunguz, mandzsu, japán, koreai).- Radikálisabb turanisták a rokon népek közé sorolták még a kínai, a tibeti, az indiai népek nag)' részét is. - (Szélsőséges, ún. ortodox felfogás: történeti népek között rokonok voltak a kunok, sumérek, indiai árják, irániak, jászok, dákok, hettiták, szkíták, asszírok, etruszkok stb.) (Ld. Farkas Ildikó Lm.) 38 Egy pesti görög kereskedőcsalád leánya: Muráti Irén. (Ablonczy Balázs Lm. 12. p.) 39 1908 novemberében nősült. Felesége, a nála tíz évvel fiatalabb Bissingen-Nippenburg Johanna grófnő, osztrák katonagrófi család leánya, akit anyja (a szintén macedoromán származású Mocsonyi Georgine) ekkor már egyedül nevel. (Ablonczy Balázs Lm. 21. p.) 40 A Külügyi Szemle 1933-ban, Apponyi Albert nekrológjában így emlékezik meg a megalakulásról: „Egy ideális lelkületű közéleti férfiú, Paikert Alajos kezdeményezésére 1920. április 18-án alapítottuk meg a Magyar Külügyi Társaságot a Magyar Tudományos Akadémia termébe összehívott gyűlésen, mely egyhangú lelkesedéssel választotta meg a Társaság elnökévé Apponyit, aki nyomban nagyszabású programot adott..." 41 Darányi Ignác 1910-ig töltötte be másodízben a földművelési miniszteri tárcát. Az engedélyt vagy Rubinek Gyulától (FM. miniszter 1919- aug. 27.-1920. aug. 15.) vagy Nagyatádi Szabó Istvántól kapta (FM. miniszter 1920. aug. 15.-1921. dec. 3.). 42 P. Erményi Magdolna Lm. - In: Szabó Lóránd Lm. 70. p. 43 Bányai József Lm. 30. p. 44 Múzeumi tevékenységi napló. 1926. szept. 6. „Nyáry István gróf beáll, kedvesen fogadom, megismertetem a tisztikarral, egyelőre átadom neki téli szobámat..." MMM. Adattár IX. Múzeum történeti irattára: 1558/80. lelt. sz.