Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

kongresszust. A merkantilis körök akkor már és még igen erős befolyással voltak a magyar kormányra és ennek a nyomásnak még Darányi Ignác is sok tekintetben en­gedni volt kénytelen. Azért mégis sikerült neki az egész kongresszust nemcsak igen magas színvonalon tartani, a világ legkiválóbb szakférfiait összehívni és itt Budapes­ten komoly tudományos és g'akorlati felszólalásokban megszólaltatni, de sikerült neki az akkori, a termelőket úgy Európában, mint Amerikában kifosztó alacsony bú­zaárakat, amiket a tőzsdék a búzatúltermelés meséjével mesterségesen fenntartottak, eloszlatni és evvel a magyar és egyéb búzatermelők jogos és méltányos érdekeit meg­védeni. 5.4 Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet szervezője (Kézirat 7/b. fejezet ­szemelvények) Már 1890-től eg' nagy központi intézetet szerettem volna itt Budapesten megalkot­ni Európa és Észak agrárius környékének kellős közepén, ahol Európa és a világ föld­művelői (akár nagy- közép- vag' kisbirtokosok, bérlők, parasztok, zsellérek) érdekeit óv­ják, védelmezik, gondozzák és jól megszervezve előbbre viszik ők maguk. Ott időközönként vagy állandóan a világ gazdáinak parlamentje is megvitatná a legfonto­sabb kérdéseket, ezekben határozatokat hozna és azok megvalósítására törekednék. Szép, tágas, modern palotája volna, szép parkban, ahol az igazgatóság székelne, nag' ta­nácskozó, előadó, olvasó, dolgozó termekkel és szobákkal, nag' könyvtárral, térkép és egyéb tárakkal. A tervemet mindjobban kidolgoztam és ezt megvalósítani óhajtottam már millenáris ünnepünkkor, 1896-ban. A budapesti Nemzetközi Gazdakongresszusra meghívtuk a világ legelőkelőbb és leg­fontosabb szakembereit, mezőgazdákat, tudósokat, államférfiakat, írókat a legtöbb itt ér­dekelt államokból. így többek között David Lubint is, egy amerikai kaliforniai gazdasági egyesület kiküldöttjét. Lubin nagy figyelemmel hallgatta tervemet és látszott rajta, hog' ki­vitelében segíteni akart nekem. Ez igen buzdítólag hatott reám. Alig hogy elutazott, már írt nekem, hogy tervem érdekében mindenhol ágál, ír, tár­gyal és igyekszik azt minél nagyszerűbben megvalósítani. Lubin tényleg ezentúl teljesen a tervem kivitelének szentelte egész további életét, de sajnos gyökeresen kiforgatta azt az ellenkező irányba. Én nem osztályérdeket akartam szolgálni, hanem megvédeni, a dolog természeténél fogva legtöbb helyen visszaszorított, kihasznált és félrevezetett mezőgazdákat, felvilágosítani őket és magasabb szintre emelni eg' modern, minden he­lyes és szükséges kellékekkel ellátott Világ-OMGE-t és parlamentet. 1905-ben az OMGE is meghívást kapott arra, hogy küldje ki képviselőit Rómába, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet ünnepélyes inaugurálására, akkor az OMGE Zselén­szky Róbert grófot és engem küldött ki Rómába e szép alkalomra. Az új intézet felavatá­sa tényleg a legünnepélyesebb formában történt Rómában, a híres Villa Borghese nagy­szerűparkjában emelt ízléses palotájában. Maga Victor Emanuel olasz király, feleségével, egész udvarával, minisztereivel, államférfiaival, az egész világ diplomatáival, a delegá-

Next

/
Thumbnails
Contents