Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

A vízrendezések hatása a malomiparra A kiesett malomipari kapacitást többféle módon, részben alternatív energiák felhasználásával próbálták pótolni: 1. A malomcsatornákra épített vízimalmokkal. Példa erre többek között a Sárvíz és mocsárvidékének rendezése, amelyet több kisebb helyi értékű kísérlet után 1821-26 között BESZÉDES Józsefnek sikerült megoldania, s ahol az elbontott vízimalmokat a Sárvízzel párhuzamos övcsatornára, malomcsatornára telepítették: 6 malom épült meg 27 vízikerékkel.

92 2. Vízimalmok helyett épített szárazmalmokkal, egyéb élőerővel hajtott malmokkal, így például Gyulán, ahol 1803-ban a vízimalmok elrontását szárazmalmok építéséhez kötik.

93 A kieső malmi kapacitás pótlására tervezhette GAßNER T. L. - aki maga is folyószabályozással foglalkozó mérnöke volt Bihar megyének - a váradolaszi szárazmalmot

94

, valamint azt az ún. „szárnyas vízi malmot," amit a part mellett kellett felállítani, s a vízszint ingadozásához lehetett kerekét szabályozni.

95 Hajdúböszörményben, az Alföld közepén a lisztelő malmok három típusa működött a 18. század során: a város 1737-ből ernlített, a Hortobágy folyón lévő vízimalma mellett 1715-ben 5, 1720-ban 6, 1725-ben már 8 szárazmalom őrölt a városban (részben magán gazdáké, részben a városé magáé). 1782-ben a malmok száma 27, (ebből 3 a városé), majd 1842-ben 51 szárazmalom működött Böszörményben (még 1910-ben is 34 volt a szárazmalmok száma) ,

96 A 18. század végén a vízimalmok elégtelen volta miatt az egriek „apró malmokat" tartottak: „Még a Tavallyi Conferentiális Végzés szerént Parantsolatban ki-adattatott nékem, hogy a száraz Malmokat ne engedgyem az Egrieknek tartani. Az holott eszve vettem ugy mint egy Kenyér Sütő Grigornénál, Kilián Györgynél a Károly Várossán és a' Victoria Bábánál a Városban a Vár alatt eltiltottam. Az első ugyan el-bontotta s nem használlya, de a két utolsó most=is tartva és tartani s használni is akarja, azt emlegetvén, hogy a Vízi Malmok nagyon szűkek, és kivált Télen miatta nagy szorultságban voltak, annyival inkább, hogy a' Magazinumi életnek őrlése=is nagyon hátráltattya az őrlést: és így a' Kintelenség és a' Szükség miatt ha tsak magok Búzáját őrölhetik-is nem másét, kintelenek az olly magok fárasztásával járó apró malmokat tartani."

97 Cegléden a 18. század végén, s a 19- század első felében egyetlen szélmalom sem volt a városban, „viszont a Gerje vízfolyásai 2 uradalmi, 2 városi tulajdonban lévő vízimalom őrölt, de a lakosok közül is többnek volt vízimalma."

98 Ugyancsak Ceglédről ismerünk egy 1891-ben megjelent rajzot a város „szárazmalom-utcájáról", amikor vízimalomról már szó sincs.

99 A Bodrogközi járásban is - ahol pedig minden malomgeográfiai adottság a vízimalmok telepítése mellett szól -, a 19- század elején 43 szárazmalmot írtak össze, folyóparti településeken is.

100 3. A 18. századtól jelentek meg nagyobb arányban a szélmalmok, majd a 19. század során terjedtek el. Nem járhatunk messze az igazságtól, ha ennek egyik okát a vízimalmok szarnálak - a vízrendezések befejező munkálatait követő - megfogyatkozásában keressük. Mindenesetre a szélmalmok számának gyors felfutását nem szabad összetéveszteni tényleges jelentősé-