Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

geinek javítása végett. A mezőgazdasági termékek kivitele csak a 18. század végén, a századfordulón vált jelentőssé. A 18. század végétől nagyszabású vízimunkálatok kezdődtek, szem előtt tartva elsősorban a mezőgazdaság igényeit, amelyet abban az időben a feudális kötöttségektől szabaduló nyugati országok lélekszámának gyors növekedése is serkentett, amivel az ottani mezőgazdaság fejlődése nem tudott lépést tartani, így gabonafelvevő piaca lett a kelet-európai térségnek.

4 A „malomipar" tekintetében igen jelentős a 18-19. század. A fent vázolt történelmi-gazdasági helyzet a 18. század első negyedére jórészt megfogyatkozott népességet, elpusztult vag)' leromlott anyagi javakat eredményezett. A megmaradt malmokat fel kellett újítani,

5 az elpusztultakat a fogyasztói igényeknek, s a gazdasági lehetőségeknek megfelelően pótolni kellett. Az állapotokat jól jellemzi a dunamocsi (ma Moca, Szlovákia) malmos gazdák egyezséges levele: „Mi alul meg írtt Mocsi Révben levő Molnár Mesterek adgyuk tudtára mindenkinek az kiknek illik ez írásunk rendében, hogy ennek előtte ugy mint 1709, 1710, 1711,1712ik Esztendőkben kurutz háborúságnak ideiben midőn Motsi lakossok az helységekbül el szellyedtenek es elbujdostanak es magoknak semmi Malmok sem maradtak ..."

7 Az 1750-ben betelepült Bács-Bodrog megyei Topolyáról írták a vármegyének 1764-ben: „Egy szóval se hozand semmi Beneficiumunk nincsen: sem Fánk, sem Malmunk, sem vizünk, sem nádunk, mindenektül messze vagyunk. ... Malomba is ha megyünk, majd egy Hétig való Utazásunk esik." 1765-ben felépült az első szárazmalom, majd 1790-ből már 14 lóval működtetett szárazmalomról tesznek említést. 1813-ban a településen 17 szárazmalom működött, szélmalomról ekkor még nem tettek említést.

8 Vácott 1546-ban 9, 1562-ben 16 malom őrölt, majd a török alóli felszabadulás utáni első, 1698/99- évi összeírásban mindössze 4 malom szerepelt. Számuk 1702-ben kettőre csökken, 1715-ben a város egyetlen malmát említik. A váci hajómalmok száma csak az 1729. évi összeírást követően éri el a tízet.

9 Bihar vármegye 1692. évi összeírása szerint a vármegyében a török uralom megszűnése idején 10 vízimalom, 13 szárazmalom volt, 3 malom, feltehetőleg vízimalom elpusztult. 1715ig a vármegyében a malmok száma 3l-re, 1720-ig már 136-ra emelkedett!

10 MALOMGEOGRÁFIA A Kárpát-medence malmainak jelentős része a még a 19. század második felének statisztika szerint is a vízimalom volt. A malmi kapacitást tekintve is a hagyományos malmok közül a vízimalom adta a legtöbb lóerőt.

11 Nem lévén tárgya jelen témának, nem kívánok kitérni a vízimalmok különféle típusaira, amelyek pedig koronként és helyenként eltérő szereppel vettek részt a lisztőrlésben. így például vízimalomként említik a statisztikák a hajómalmokat, amelyeket a 18-19- századi vízrendezés csupán a korszak vége felé érintett, amennyiben a hajózás fellendülése korlátozta telepíthetőségüket, vagy a gátasmalmok, amelyeket a 18-19- század során az alsó szakasz jellegű folyókon elbontottak, mivel áradásokat okoztak a legjobban termő mezőgazdasági területeken. Legutóbbi időkig megmaradtak viszont helyenként a felülcsapós patakmalmok, amelyek kedve-