Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

TÜDŐSNÉ SIMON KINGA: A földbirtokos Kálnoky Sámuel (1698)

Malmok Helység 2 kőre járó 3 kőre járó kásatörő malom fűrészmalom 1. Miklósvár 1 1 2. Középajta 1 3. Kőröspatak 1 4. Árkos 1 5. Gidófalva 1 1 6. Kézdtszentlélek 1 1 7.Csíksomlyó puszta 8.Cs£kkozmás 1 1 9. Csicsói határban ... i lO.Mezőbánd (1692) 1 Összesen 5 1 4 3 Hasonló helyzetről számoltak be a gyalui vártartományról készült urbáriumok. Kiderült, hogy ott is, Gyalu kivételével, többnyire egykövű malmok jártak s őrölték a mindennapi megélhetéshez szükséges gabonát (Hévszamos 1652,1666, Hidegszamos és Egerbegy 1666, Jegenye és Körösfő 1652, 1666, Nagykapus és Körösfő 1727).

17 Ezekhez viszonyítva, úgy tűnik, a Kalnoky-birtokon működő malmok, a bővizű Olt folyó biztosította lehetőségeknek megfelelően, nagyobb teljesítményre voltak beállítva, felszerelve. Az inventárium mindössze két fűrészmalmot említ, az egyik a csíkkozmási, a másik a csicsói határban állott. Ezek elsősorban a birtok szükségleteit elégítették ki. Itt dolgozták fel a környék fenyő-, tölgy- és bükkerdőiből származó faanyagot. A háromszéki erdőkből kitermelt faanyag feldolgozását pedig a környék fűrészmalmaiban végezték el. A földbirtokhoz nagy kiterjedésű erdők tartoztak. Többek között feljegyezték a miklósvári csereerdőt, amelyet egy későbbi feljegyzés „bővön Makkot termő Erdő-"nek nevez.

18 Kőröspatakon a három szabad erdőt még kiegészítette: a „tilalmas" cserjés, a „jegyes fák" erdeje. Prázsmáron két rész erdő, Gidófalván egy tölgyerdő, Kézdiszentléleken két tölgyes és bükk-, gyertyán-, nyírerdő, valamint az erdészház tartozott a Kálnoky-birtokhoz. A csíkkozmási birtokrészen volt még egy nagy csereerdő. Ezek a feltehetően terjedelmes erdők, azonban nem csak a gazdaság szükségleteit kielégítő, megmunkálásra alkalmas faanyagot biztosították. Fontos szerepet töltöttek be az állattartásban (makkoltatás), sőt a vadállomány növekedésének is kedvező feltételeket teremtettek. Az I698. évi összeírásban a Kálnoky-birtokról 141 jobbágyot jegyeztek fel. Közülük 88 Háromszéken, 44 pedig a csíki falvak valamelyikében élt. Pontosabban Miklósváron 47 családot, Középajtán pedig 14 portát írtak fel. Külön szerepeltek a szárazajtai jobbágyok (7 fő), a bölöni cigányok (6 család) és a zaláni üvegcsűrnél dolgozó munkások (7 fő), valamint a köpeci (2 fő) és a baróti (1 fő) puszta jobbágyszessziók (déserta). A birtokhoz szolgáló csíkvidéki jobbágyok száma kevesebb (51 család). Róluk Csíksomlyó (3 fő), Csíkdelne (1 fő), Csíkszentgyörgy (12 fő), Csíkcsicsó (7 fő), Csíkmindszent (1 fő),