Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

TAKÁCS MIKLÓS: Kisfazék - bögre - csupor

3 Egy ilyen törekvést e sorok szerzője a közelmúltban részesített bírálatban: Takács Miklós: A 10. századi magyar - szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés KRISTÓ Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged 1995. c. könyvéről.) Századok 131(1997)/1, 168 - 215. 4. E bizonytalanságot tükrözi még László Gyula klasszikus munkája: A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944, 301. is. 5 E módszert alkalmazza: MESTERHÁZY K. 1975, 99-115. 6 E módszer alkalmazásának eredményeit, és az időrendi buktatók elkerülésének módozatait összefoglalta: Kalicz, Nándor: On the Chronological Problems of the Neolithic and Copper Age in Hungary. Mittelilungen des Archäologischen Instituts 14(1985) 21 - 51. 7 A régészeti és a történeti keltezés közötti eltéréseket igen jól bemutatta az avar leletanyag alapján: Bóna István: A XIX. század nagy avar leletei. SzMMÉ 1982-83. 97 - 98, 103 - 104. A honfoglaló magyar sírok esetében is a pénzérme a legbiztosabb keltező értékű tárgy, bár ez alapján sem érhető el „pontszerű", csak terminus post quem jellegű keltezés. A Kárpát-medencei, 10-11. századi sírokban lelt pénzeket összegyűjtötte és korpuszszerűen kiadta: KOVáCS L. 19898 KOVÁCS L. 1989, 22, 44, 57, 58, 71. Telepleletek vonatkozásában: a megbízhatóan legkorábbra keltezhető Kárpát-medencei magyar edényegyüttesek tudomásom szerint a borsodi földvár sánca alatti lakóobjektumokban kerültek elő: Wolf Mária: Die Gespannschaftsburg von Borsod (Grabungen 1987 - 1993). ActaArchHung 48(1996) 232 - 236. 9. KOVÁCS L. 1989, 22, 44, 57, 58, 71. 10 Eljárását bírálta: Bona István: Dáciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271 - 896). In: Erdély története, főszerk. Köpeczi Béla. I. köt, Bp. 1987, 573. 11 E kijelentés ma már közhelyszerűnek tűnhet, de ennek ellenére is ez volt László Gyula egyik igen fontos felismerése. E felismerést szerzője többször is megfogalmazta. Lásd pl.: László Gyula: A honfoglaló magyarság a régészet tükrében. In: Uő.: Számadás népünkről. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó [Bp.] 1986, 16-30. 12 Diaconu, Pétre: K voprosu o glinjanyh kotlali na territorii RNR. Dacia 8(1964) 252. 13 DonCeva Petkova, Ljudmila: Srednjevekovni glineni sádove s vatreSni usi. ArhSof 13(1971) 31. 14 lásd pl. a borsodi földvárban feltárt pithoszt: WOLF M. 1996, 4l6. 15 Herman Ottó: A magyar halászat könyve. In: Uő.: Halászélet, pásztorkodás. Válogatott tanulmányok. Bp. 1980, 119- 138, 232. 16 TAKÁCS M. 1996, 149- 152. 17 LÁSZLÓ GYULA: Árpád népe. Helikon [Bp. 1988] 140 - 141. 18 PAL\DI-KOVÁCS ATTILA: A magyarországi állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század elejéig. Bp. 1993, 82 - 85, 253 - 257. 19 TAKÁCS M. 1986, 106- 142. 20 MAKKAI LÁSZLÓ: A rendi társadalom kialakulása (1162 - 1526). In: Erdély rövid története. Főszerk.: Köpeczi Béla. Bp. 1969, 162 - 175. 21 TAKÁCS M. 1986, 34, 35; Takács Miklós: A 10 - 14. századi falvak régészeti kutatása a Kisalföldön. (Kutatástörténet és perspektívák). Győri tanulmányok 16(1995) 14. 22 ROSKA MÁRTON: ásatások a perjámosi Sánczhalmon. MKÉ 8(1914) 101. 23 HÖLLRIGLJ. 1932-33. 85.