Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
MOLNÁR ZSOLT: Területhasználati konfliktusok a Szentendrei-szigeten
szabb, kényelmetlenebb. Mivel a legfőbb cél Budapest és Szentendre, a fent említett okok miatt igény mutatkozik egy újabb híd iránt a sziget déli részén, amely valóban megkönnyítené a már említett úti célok megközelítését. Gyorsítaná az áruszállítást, könnyebbé tenné a főváros kulturális kínálatának kihasználását, a bejárók költségeit csökkentené, és az átszállások csökkentése révén, az utazásukat kényelmesebbé tenné. Fontos azonban megemlíteni, hogy a sziget déli része, Szentendre vonalától délre, természetvédelmi terület, és egyben hidrogeológiai védőterület is, látogatása engedélyhez kötött. Tehát egy esetleges út átvezetése ezen területen, illetve ennek határán veszélyes lehet. A szigeten megnövekedne a forgalom, főleg a nyári időszakban, részben a 1 l-es utat tehermentesítve. A megnövekedett forgalom jelentős levegőszennyezést, hulladékképződést, nagy zajt vonna maga után, ami az itt élő apróvad és természetesen az emberek életkörülményeit rontaná. Az út mellett, a mai erdők területén, a kedvezőbb adottságokat kihasználandó, beépítési igény jelentkezne - a természetes környezetet tönkretéve. A vízi út fejlesztése lehetséges lenne gyors hajókkal, kisvállalkozók révén. Infrastruktúra Az infrastrukturális ellátottság terén a szigeten jelentős hiányosságok mutatkoznak. A vízművek helyi, jelentős vízkivétele ellenére, Kisorosziban több telken még mindig kútból nyerik a vizet. Ennek az is oka, hogy a vezetékes víz bevezetése pazarló vízhasználatot von maga után, ezáltal nő a szennyvíz mennyisége is. Tehát egyidejű csatornázásra is szükség van, azt viszont már nem tudnák finanszírozni. Ez Kisoroszi elnéptelenedésének veszélyét hordozta. A telefon kiépítése az elmúlt években nagy lendületet vett, ma már minden olyan háztartásban megtaláljuk, ahol igény volt rá. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése csak Tahitótfalun indult meg, egyidejű szennyvíztisztító telep létesítésével. A többi településen tervek vannak a csatornázásra, de a megvalósítás várat magára, pedig az a talajvíz védelme érdekében elengedhetetlen. A gáz bevezetése 1997 végére megtörtént, az igénylők a fűtést már gázkazánokkal végezhették. Kultúra, sport A főváros közelsége ellenére, vagy talán éppen azért, a kulturális élet terén jelentős hiányosságok mutatkoznak. Ezt az általános iskolás tanulók véleménye is alátámasztja, akik, mind az ötödik, mind a nyolcadik osztályosok, hiányolják a szórakozási lehetőségeket. Igénylik a mozi, disco, könyvtár létesítését, illetve bővítését (2. Melléklet). A középiskolások már elhagyván a szigetet - nincs középiskola a szigeten - bekapcsolódnak a városok, Szentendre, Vác, Budapest kulturális életébe. Sajnos megállapítható, hogy az általános iskolások számára, helyben, lényegében csak az iskolának van kulturális kínálata. Az idősebbek is hasonlóan igénylik a mozit, a színelőadásokat ott helyben, mivel elfoglaltságuk nem teszi lehetővé, hogy a fárasztó, odavissza 3,5-4 órás utat Budapestig vállalják. Sportolási lehetőséget is többnyire az iskola biztosít: sakk, kosár-, kézilabda, asztalitenisz. A szigetmonostori karate szakosztály jelentős nemzetközi eredményekkel büszkélkedhet.